Több súlyos gonddal kellett a termelőknek szembesülniük idén, ezek közül az egyik a munkaerőhiány: noha a járvány első hulláma alatt sokan a mezőgazdaságban próbáltak munkához jutni, az idei évben újrainduló gazdaság ismét elvonta a munkaerőt, ezzel drágítva a szektorban dolgozók napszámát. Hiába a nettó 1500 forintos órabér, nem tolonganak az idénymunkások a gazdáknál. Szaporítja a gondokat, hogy főleg a hajtatott termelésben, üvegházban, fóliában az sem mindegy, hogy milyen a munka minősége, például egy tő paradicsomnak egy év alatt legalább nyolcezer forintot hasznot kell termelnie. Ha letörik a növénycsúcs, már feleződik a haszon – írja a Világgazdaságra hivatkozva a Napi.hu.
Lesznek olyan termelők, akik jövőre akár egyharmaddal is csökkentik a beültetett területüket. Az elkövetkező évek megrostálhatják a termelői kört, hosszabb távon csak a legkorszerűbb módszereket alkalmazó termelőknek van esélyük talpon maradni.
További nehézség, hogy az ázsiai márvány-, illetve vándorpoloska invázió is növelte a növényvédelmi kiadásokat. Összességében az inflációval is számolva nagyjából 7-8 százalékkal emelkedik idén a zöldségágazat termelési költsége, az most is magas árak egyébként stagnálnak majd. Ez az annak tudható be, hogy a 80-85 ezer hektár zöldségtermő terület mintegy 70-75 százaléka öntözött és ez ad bizonyos termelési biztonságot.
A magas árakat egyébként a kőolajár megugrása is befolyásolja: mivel a zöldségek jelentős részét mostanra már melegházakban termelik, melyeknek jelentősen megdobja a fűtési költségeit, ráadásul a műanyag fólia ára is nő, nem is beszélve a szállítási költségekről.