Az utóbbi években egyik válság után következett a másik: először a koronavírus okozott gazdasági nehézségeket, aztán az orosz-ukrán háború miatti energiaárak, tavaly pedig az élelmiszerinfláció volt az, ami meghatározta a mindennapjainkat. Ezek érhetően látványos módon alakították a vásárlási szokásainkat is, amiről most egy tanulmány jelent meg a Hitelintézeti Szemlében – számol be róla a Növekedés.
Az elmúlt időszakból az egyértelműen kiderül, hogy jellemzően negatívabb fényben látjuk a gazdasági válságokat, mint amilyenek valójában. 2022 telén arról szóltak a hírek, hogy az energiaárak miatt képtelenek leszünk majd fűteni, tavaly pedig Európa összeomlását vizionálták sokan – de ezek közül semmi nem valósult meg. Egyszóval:
jobban reagálunk, nagyobb az ellenálló képességünk, mint az először gondolnánk.
Ennek ellenére természetesen mentálisan mindenkit megviselnek a válságok. Erre mutattak rá a Pécsi Tudományegyetem munkatársai, Törőcsik Mária, Csóka László, Németh Péter és Neulinger Ágnes, akik a kutatásukat 2022 júliusában végezték, amikor egyszerre több válság is jelen volt.
A kutatásból kiderül, hogy
a pénzügyi nehézségek, a lezárások és a bizonytalan helyzet a nőket alapvetően jobban megviselte, hiszen jellemzően ők azok, akik a bevásárlást intézik.
A felmérésből az is kiderül, hogy általában az infláció hatott a legnagyobb mértékben a vásárlói attitűdökre. Érdekes viszont, hogy az emberek többsége, vagyis az 58 százaléka alig változtat a fogyasztási szokásain a válságok miatt. Ennél a csoportnál nagy a férfi túlsúly és jellemzően idősebbek tartoznak ide.
Máshogy vásároltunk viszont a koronavírus alatt és máshogy az elmúlt, inflációval terhelt időszak alatt. Míg a lezárások során ritkábban jártunk boltba, de akkor sok mindent vettünk,
az utóbbi időben többször vásárolunk, de sokkal kevesebb termék kerül a kosarunkba.
És míg a Covid alatt jellemzően egészségtudatos szemlélet uralkodott, ma már a vitaminokról is lemond a vásárlók nagy többsége.