A diszkontok éve lehet idén - Ezért vásárolnak a magyarok ezeken a helyeken
A vásárlók odafigyeltek, mire mennyit költenek, ráadásul megjelentek olyan szempontok, amik korábban nem voltak égetőek, például: legyen-e önkiszolgáló kassza, fő szempont-e, hogy mindent egy helyen tudjunk beszerezni. A földrajzi elhelyezkedés is fontossá vált, sokan a hozzájuk legközelebb eső boltban intézték a bevásárlást.
Az igazgató azt is elmondta, hogy a nagyobb tételben történő vásárlás nem feltétlenül a tartalékolással indokolható, ellenben a korlátozások miatt megváltozott étkezési szokások indokolták a nagyobb mértékű bevásárlásaikat – hiszen a gyerekek nem a menzán, hanem otthon, a felnőttek nem a munkahelyen, hanem a négy fal közt ettek, így jóval többet kellett főzni. Júniusban már nem is volt jellemző a tartósabb fogyasztási cikkek felhalmozása sem.
Mi a helyzet az online vásárlással?
Márciusban rengetegen rendeltek házhoz, hogy elkerüljék a boltokat, viszont sokuknak volt negatív tapasztalata a limitált elérhetőségek miatt: hetekre előre kellett időpontot foglalni, vagy épp sok helyettesítő terméket kaptak. Ez persze természetes, ilyen mértékű extra keresletre nem lehet felkészülni ilyen szinten – írja a Portfolio. Másrészről nem volt országos logisztikai lefedettsége a kereskedőknek, és nagyon sokan úgy gondolták, hogy drágább és jóval limitáltabb is az online oldalak termékkínálata. Az online bevásárlás aránya a tavalyihoz képest még nyáron is jóval magasabb volt, de márciushoz képest azért volt visszaesés.
Jelentősen megnőtt a diszkontok forgalma
Pedig nem is vállaltak házhoz szállítást… Igaz, a pánik első heteiben a hipermarketek voltak a legnépszerűbbek a mindent egy csapásra elve alapján, később azonban folytatódott a diszkontok növekedése, amik gyorsan reagáltak a megváltozott helyzetre. Így a nagybevásárlások, kényelmi bevásárlások, sok esetben a napi, kis értékű bevásárlások helyszínévé is váltak. Ennek egyik oka a jó ár-érték arány, másik pedig a máshol nem beszerezhető, jó minőségű saját márkás termék, vagy a sok a limitált kiadású árucikk léte. Turcsán Tündével, a GfK Háztartás Panel FMCG Üzletág Igazgatója azt is hozzátette:
“Egyre fontosabb az egészségtudatosság is, a diszkontok pedig ebben élen járnak, és ugyanez igaz a fenntarthatóságra is. Sok diszkont kiemelt figyelmet szentel a klímatudatosságnak, fontos cél lett, hogy fair trade kereskedelemből származó termékeket árusítson, vagy, hogy átálljon fenntartható csomagolásra […] A 2019-es globális felmérésünk eredménye alapján a környezetszennyezés a 2., a globális klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés pedig a 6. helyen szerepelt, amikor azt kérdeztük, hogy mi az a 10 dolog, ami miatt leginkább aggódnak az emberek. 2020. áprilisában, a globális tanulmányunkban a környezetszennyezés az első helyre került, a második – nem meglepő módon – a járványoktól való félelem lett, és a 4. helyen végzett a klímaváltozás.”
Az ökorudatosság is előtérbe került: sokan bűntudatot éreznek, ha nem környezetbarát terméket vesznek, míg többek szerint szükséges a környezettudatos fellépés a márkák és a gyártók oldaláról is. Az már más tészta, hogy sokan nem szeretnének többet fizetni a környezetbarát termékekért.
Turcsán Tünde arról is beszámolt, hogy sokan a szeretteik egészsége, valamint a gazdasági és pénzügyi hatások miatt aggódtak, persze a munkanélküliségtől való félelem a meghatározó abban, hogy a vásárlók hogyan viselkednek, döntenek a krízis alatt és után is – ezt persze az anyagi helyzetük is befolyásolja. Az viszont kiderült, hogy Magyarországon vannak a legnagyobb arányban az úgynevezett aggódók, akik ugyan relatív biztonságban érzik magukat a munkahelyükön, de erős pénzügyi kihívásokkal küzdenek. A válaszadók 61 százalékára volt ez igaz, összehasonlításképp, az aggódók aránya Szlovákiában csak 49, Ausztriában pedig csak 27% volt.