Vásárlásfüggőség: mi az a boltkór, és mikortól számít valaki függőnek?
A boldogságot nem lehet megvásárolni – állítják sokan. Vannak azonban olyanok, akik mégis megpróbálják és ezzel egy olyan végeláthatatlan, negatív spirálba kerülnek, amiből nagyon nehéz kikeveredni. A vásárlásfüggőség egy kívülállónak talán nem is tűnik komoly problémának, de az érintettek életét ugyanúgy tönkreteheti, mint az alkohol-vagy a drogfüggőség.
Alkoholista, drogfüggő, gyógyszeres – negatív, megbélyegző kifejezések, amik általában a társadalom megvető tekintetével, elutasításával párosulnak. Vásárlásfüggő, kényszeres vásárló, boltkóros – kevésbé ismert, nehezen megfogható, alkalmanként humorosnak tűnő szavak, amiknek senki nem tulajdonít különösebb jelentőséget. De vajon mi a különbség köztük, mikortól számít valaki kóros vásárlónak és miért nem túlzás azt állítani, hogy a vásárlásfüggőség tönkreteheti az egyes emberek, de akár egész családok életét is?
A szakemberek kétféle, egymástól eltérő, mégis sok szempontból hasonló formáját különböztetik meg a szenvedélybetegségeknek. A szerfüggőség az, amit mindannyian ismerünk és amivel a legtöbben ilyen vagy olyan módon már találkoztunk is: az alkohol, drog és egyéb, tudatmódosító szerek kontroll nélküli használatát értjük alatta. A másik, kevésbé ismert forma az úgynevezett viselkedésfüggőség: ebben az esetben olyan viselkedési mintázatok ismétlődnek, amik egy idő után megmérgezik az adott személy mindennapjait és szellemi, anyagi, sőt egyes esetekben fizikai következményekkel járnak. Ide sorolják a szerencsejáték-függőséget, a táplálkozási zavarokat, a szexfüggőséget, a munkamániát és a vásárlásfüggőséget is.
Be nem teljesülő boldogság
-Ezt a kettőt megkülönböztetjük egymástól, a gyökere azonban mindkettőnek ugyanaz és gyakran nem is lehet őket elválasztani egymástól – mondta Kiss András, a Mérföldkő Rehabilitációs Egyesület intézményvezetője, aki több mint húsz éve foglalkozik függőkkel. – A vásárlásfüggőség – és általában az egyéb viselkedésfüggőségek – nem járnak olyan gyors és olyan látványos leépüléssel, mint mondjuk egy alkoholista esetében a rendszeres ivászat. Épp emiatt a társadalom is sokkal toleránsabb, elnézőbb ezzel szemben és gyakran nem is értik, hogy miért számít kórosnak ez a viselkedés. Pedig a gyökere, tehát a rengeteg frusztráció, a szorongás, a boldogság véget nem érő, de teljesen soha be nem teljesülő hajszolása épp ugyanaz mind a két esetben.
Egy “adag” nem elég
Gyakorlatilag, ahogy egy heronistának a heroin a választott szere, amiben megtalálni véli a boldogságot, a vásárlásfüggőnek ez a shoppingolás. Vagy vegyük mondjuk a szerencsejáték-függőket: azok, akik magukat annak vallják, beismerik, hogy nem a nyereményért játszanak. Az ő függőségük nem más, mint maga a játék. A kényszeres vásárlókat nem a megvásárolt termék teszi boldoggá – talán egy idő után teljesen érdektelenné is válnak azzal kapcsolatban, hogy mit vesznek meg. A vásárlás, maga az aktus az, ami pillanatokra teljesség érzést ad. Ebben az esetben az agy jutalmazó rendszere ugyanúgy beindul, termelődik a dopamin, a szerotonin, az oxitocin és a szervezet ezt az állapotot – természetesen – fent akarja tartani. Csakhogy – akárcsak a szerfüggőség esetében – egy idő után a megszokott „adag” már nem lesz elég, nem lesz kielégítő. És itt kezdődnek a bajok.
Titkolózás, tagadás
A bajok, amik könnyen elvezethetnek odáig, hogy az adott illető eltávolodik az ismerőseitől, hátat fordít a családjának, súlyos esetben pedig akár élethosszig tartó hiteltartozásba veri magát.
-Ahogy halad előre a függőség, törvényszerűen el kell jönnie annak a pontnak, amikor az adott személy környezete már felhívja rá a figyelmét, hogy sokat költ, feleslegesen vásárol és vészesen fogy a pénz, mondjuk a családi kasszából – vázolta fel az egyre kilátástalanabbnak tűnő spirál kialakulásának részleteit a szakember.
Beindul a tagadás, a bagatellizálás, a probléma lekicsinylése. A titkolózás és a hazugságok. Ez már komoly probléma, az egyén itt már saját magának és a környezetének is napról-napra nehézségeket okoz.
Kölcsönkér, pénzt vesz el innen-onnan, legrosszabb esetben pedig hitelt vesz fel, hogy éltetni tudja a függőségét. És az egész attól igazán nehéz, hiszen ma már nagyjából szabadidős tevékenység lett a vásárlás: van egy órám, elmegyek körbenézni valahova és veszek valamit, amire nagy valószínűséggel egyébként semmi szükségem nincs. Már az egyszerű hétköznapi, nem függő emberek is elsősorban a vágyaikat, az igényeiket elégítik ki, nem pedig a szükségleteiket. Az online vásárlás térhódításával pedig még könnyebb belecsúszni az ördögi körbe – ki sem kell mozdulni otthonról, de a függőséget még így is életben lehet tartani. Bár meggyőződésem, hogy azok, akik valóban kényszeres vásárlók, ezzel nem elégszenek meg: nekik ott kell lenni a boltban, körbenézni, megérinteni, felpróbálni az adott dolgokat. Fontos hozzátenni, hogy bár elsősorban ruhákról és egyéb kiegészítőkre – cipők, táskák, kozmetikumok – gondolunk, amikor vásárlásfüggőségről beszélünk, de a hangsúly sosem ezen van: a vásárlás aktusa az, ami számít.
“Csak a vásárlás tud boldoggá tenni”
A 2009-ben bemutatott, Egy boltkóros naplója nagy sikert aratott annak idején a moziban, de sajnos a valóság az, hogy a valódi kényszeres vásárlás közel sem annyira vidám és ártatlan, mint ahogy azt a film bemutatja. Az amerikai Good Morning America nevű talk-show-ban egy komoly problémákkal küzdő fiatal asszony nyilatkozott a saját tapasztalatairól.
-Csak a vásárlás tud igazán boldoggá tenni – amikor veszek valami új dolgot, azt érzem, hogy teljessé válik az életem, minden szép és örömteli lesz. Az érzés azonban sajnos nem tart örökké. Régebben csak ruhákat vettem folyamatosan, néztem az akciókat,
fejben már elköltöttem azt a pénzt is, amit még meg sem kerestem.
Később aztán már bármit megvettem, ami megtetszett: jó dolog a zebramintás étkészlet, de amikor megvettem tíz szettet, azt túlzásnak éreztem – magyarázta a nő, akinek körülbelül hatvanmillió forintnyi tartozása van. – Amikor belegondolok, hogy mennyi pénzt költöttem el felesleges dolgokra, akkor természetesen elszomorodom, szégyellem magam és kilátástalannak látok mindent. És ezen csak egyetlen dolog segíthet: a vásárlás.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
