Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) információi alapján idén a 26. héten a mélyalmos tojás csomagolóhelyi ára (M+L méretben) 44,42 forint volt, míg a ketreces tojás (L+M minőségű) 43,98 forintba került. A nagybani piacokon 44-50 forint volt a tojás ára a vonatkozó időszakban, míg az általános fogyasztói piacokon 50-55 forint között mozgott a termék ára. Ezzel gyakorlatilag elértük azt a szintet, amit az agrárközgazdász, Raskó György még májusba prognosztizált, igaz, a 70-80 forintos tojásnál talán még nem tartunk – írja az Agrárszektor.
Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnökhelyettese a lapnak elmondta, hogy a tojásárakat számos körülmény befolyásolja, így például a tartásmód, a csomagolási mód, a különféle eljárások (hogy fertőtlenített-e, vagy sem), a kiszerelés, a csomagolás és hogy hol vásárolja az ember.
A tojás ára határozottan emelkedett az elmúlt időszakban, és az is biztos, hogy nőnie kell még,
ugyanis a termelők eléggé jelentős költségnövekedéseket tapasztalhattak az elmúlt időszakban: a takarmány-alapanyagok, így a búza, a kukorica és a szója ára minimum kétszeresére emelkedett, de drágábbak lettek a takarmánykiegészítők és a vitaminok is, márpedig a tojás önköltségének közel 70 százalékát a takarmány adja. De a mezőgazdasághoz és az állattenyésztéshez szükséges gépek, berendezések ára is megemelkedett, ahogy a beruházási és karbantartási költségek is, ezeknek az árai jellemzően euróban vannak megadva, ami még további drágulást jelent a gyenge forint miatt.
Először a koronavírus-járvány miatt, majd pedig az orosz-ukrán háború miatt az ellátási láncban is jelentősek a fennakadások, és a jelenlegi helyzetben senki nem engedheti meg magának, hogy a berendezéseihez a létfontosságú alkatrészekből ne tartson raktáron. Többszörösére nőttek a felújítások és a hatékonyságnövelő beruházások költségei is.
Pákozd Gergely beszélt arról is, hogy az energiaárak brutális megemelkedése is sújtja a termelőket. Mivel a tojáságazatban tevékenykedők versenypiaci szereplőknek számítanak, eddig se rezsicsökkentett áron szerezték be az energiahordozókat, hanem piaci áron.
Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a hazai tojástermelés a kereslet kielégítésére, Pákozdi Gergelynek nemmel válaszolt. A különféle beruházásoknak köszönhetően az elmúlt időszakban nőtt az önellátottság ezen a téren, ám a mostani helyzetet a kisebb termelők nem biztos, hogy ki fogják bírni. Ha pedig ezek a szereplők kiesnek, tovább fog csökkenni az önellátottság.
Mindezek mellett a madárinfluenza komolyan sújtotta őket ebben az évben. A szakember szerint a termelők ugyanakkor abban bíznak, hogy a piac normalizálódni fog, és kiszámíthatóvá fog válni a gazdálkodás. Ez azonban egyelőre rövidtávon sincs meg, mert egy naposcsibe állomány telepítésekor 90 hétre kellene előre látni, egy beruházáskor pedig 10-20-30 évre.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
