Getty Images
Ki segít a rászorulókon?
Több száz vállalkozás kerülhet bajba, és több ezer munkavállaló veszítheti el állását a napelemes szektorban a kormány döntése miatt – mondta a napelemes szövetség elnöke az RTL Híradónak. A kormány szombaton jelentette be, hogy a jelenlegi feltételekkel október 31-ig lehet beadni a telepítési igényeket, utána – a hivatalos indoklás szerint – a hálózat túlterheltsége miatt megszűnik a betáplálás lehetősége. A szakmai szövetség szerint a kormány érvelése egyszerűen nem igaz.
Törvénybe írnák, hogy az állam utolsóként jön a sorban, amikor felelősséget kell vállalni a szegényekért – olvasható a 444.hu cikkében. Huszonkilenc éve változatlan passzust módosítana a kormány a szociális törvényben, miután nyilvánosságra került egy Pintér Sándor és Semjén Zsolt nevével fémjelzett javaslatcsomag. Hozzányúlnának a szöveg bevezetőjéhez, a rendszerváltás utáni szociális ellátórendszer elvi alapjaihoz. Egyetlen paragrafust írnának át, de pont azt, ami arról szól, hogyan viszonyul az ország a szegénységhez és a rászorulókhoz, mit gondolunk az egyén és a közösség szerepéről, hogyan porciózzuk a felelősséget, amikor valaki alól kicsúszik a talaj.
Közelít az ár-bér spirál
Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5 százalékkal felülmúlta a tavaly augusztusit.
Az erős áremelési és béremelési szándékoknak köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők – közölték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai adatai kapcsán a Magyar Bankholding elemzői. Az Mfor.hu cikke.
Gázárak
Az elmúlt napok híreiben többször szerepelt, hogy zuhan a gáz ára, és június közepe óta nem nagyon volt ilyen olcsó az energiahordozó. De mit jelent mindez az átlagfogyasztó számára, érvényesülhet-e ez bármilyen módon a lakossági árakban? Az Mfor.hu cikke szerint amíg a mostani drága gáz “ki nem ürül” a tárolókból, addig a fogyasztók aligha reménykedhetnek alacsonyabb árakban.
Drágul a pálinka
Költségeik emelkedésével küzdenek a kereskedelmi pálinkafőzdék, ráadásul ellenőrzés híján a zugfőzdék zavarják a legális piacot – írja a Világgazdaság. A kereskedelmi főzdéknek jelentős áremelést kellene végrehajtaniuk, de a piaci realitások alapján várhatóan csak a szerintük szükséges mérték felével, azaz 20 %-kal drágul a pálinka.
Engedélyek és tiltások
Fényes nappal is égnek a reflektorok a stadionokban, miközben az MLSZ engedélye alapján akár TAO-támogatásból is fizethetik a rezsit a magyar futballklubok. A labdarúgó-szövetség az RTL Híradóval közölte azt is, hogy ha túlságosan megterhelő egy klubnak anyagilag egy meccs megrendezése, akkor azt elhalaszthatják. Mindeközben a tévéközvetítések miatt sok esetben kora délután, napos időben is égnek a reflektorok a stadionokban.
A helyi iparűzési adó (hipa) egész éves bevételét is meghaladó összegben emelkedik jövőre Zalaegerszeg energiaszámlája, ezért intézmények működésének átszervezéséről és energiatakarékossági lépésekről döntött csütörtökön a város közgyűlése – írja a Profitline.hu. Döntöttek többek között a parkolási bérletek és jegyek árának januártól esedékes, 20-30 százalékos emeléséről. November 1-jétől pedig megszűnik a zöld rendszámmal rendelkező gépjárművek, vagyis az elektromos hajtású, illetve hibrid autók ingyenes parkolásának lehetősége a városban.
Helsinki
A finn főváros – egész Európával együtt – igyekszik új, megújuló energiaforrásokat találni, hogy csökkentse függését az importált fosszilis energiahordozóktól. Ezért kidolgoztak egy karbonsemleges fűtőrendszert, ami a Balti-tenger mélyének mindig 2 Celsius-fokos vizét használja arra, hogy hőt állítson elő – számolt be a megoldásról a G7.hu. Egy alagút segítségével mindig azonos hőfokú vizet továbbítanak a tengerfenék közeléből, majd földalatti szivattyúrendszereken eresztik át. A rendszer annyi hőt termel majd a tervek szerint, hogy Helsinki 40 százalékát el lehetne látni vele fűtéssel.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Újabb veszély az Ügyfélkapu+ választásánál: sok pénzedbe...
A régi idők képei: nagyszüleink így ünnepelték a karácsonyt
Vége a sárga csekkek korának januártól
Dubai csokit kóstoltattunk járókelőkkel Budapesten, látnod kell...
Veszélyes vírus terjed a Messengeren pont akkor, amikor rengetegen...
