Küzd az élelmiszer-parazlás ellen a Tesco: mindössze 0,69 százalék vész kárba
Ezek a legfontosabb megállapításai annak az új jelentésnek, amely az ENSZ 12.3-as Fenntartható Fejlődési Céljának globális státuszát vizsgálta. A jelentés ugyanakkor méltatta a Tesco közép-európai üzletágát, mint bizonyítékot arra, hogy az 50 százalékos csökkentés elérhető. Fontos lépés, hogy mostantól a Tesco öt közép-európai szállító partnere is önkéntesen publikálja jelentését saját élelmiszer-pazarlásáról.
Az éves jelentést a Champions 12.3, a kormányzati és üzleti szféra, globális és civil szervezetek, kutatóintézetek, valamint élelmiszertermelők képviselőiből álló szervezet tette közzé. Ez a koalíció azzal a céllal jött létre, hogy segítse az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok 12.3-as (UN SDG 12.3) pontjának megvalósulását. A szervezetben többek között képviselteti magát a Világbank, London polgármestere, az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága, az IKEA, a Nestlé, a Kellog Company, az Unilever vagy a Rockefeller Foundation is. A szervezet elnöke Dave Lewis, a Tesco Csoport hamarosan leköszönő ügyvezető igazgatója.
A jelentés értékelése szerint, ha el akarjuk érni az ENSZ 2030-ra kitűzött célját, akkor mind több kormánynak és vállalatnak kellene követnie a Célozni-Mérni-Cselekedni (Target-Measure-Act) elvet, és ennek értelmében felmérni és publikálni saját élelmiszer-pazarlásuk mértékét.
A cél eléréséig mindössze 10 év van hátra, a világ pedig jelenleg lemaradásban van, ráadásul a helyzetet tovább nehezíti a környezetvédelmi szempontokat jelentősen hátrébb soroló koronavírus-járvány.
Méri az igényeket a Tesco
A Champions 12.3 jelentése szerint a Tesco közép-európai működése jó példa arra, hogy a Célozni-Mérni-Cselekedni módszertan működik. Az áruházlánc Közép-Európában 66 százalékkal csökkentette saját élelmiszer-pazarlását, mióta a 2016/17-es pénzügyi évben elkezdte mérni és lekövetni, hol és mennyi hulladék és felesleg keletkezik működése során. Teljes értékesítéséhez viszonyítva 58 százalékkal mérsékelte a pazarlást, ami azt jelenti, hogy mindössze az élelmiszerek 0,69 százaléka veszik kárba a Tescónál. Ez azt is jelenti, hogy a Tesco saját működésében tíz évvel a céldátum előtt teljesítette az ENSZ célkitűzését – írja közleményében az áruházlánc.
A Tesco veszteségcsökkentése jelentős részben annak köszönhető, hogy az el nem adott élelmiszerek mennyiségét tudta csökkenteni a termékkínálat átalakításával és egyszerűsítésével, a nem nyereséges termékek kínálatának visszafogásával, a forgalmi előrejelzések, rendelési és árazási rendszerek pontosításával. Mindezen felül pedig az áruházlánc igyekszik a megmaradt élelmiszerek mind nagyobb részének második esélyt biztosítani: már 773 közép-európai Tesco áruház adományozza a már nem eladható, de még fogyasztható élelmiszereket a helyi élelmiszerbankokon és más karitatív szervezeteken keresztül rászorulóknak. Mostanáig több mint 100 millió adagnak megfelelő mennyiségű élelmiszerrel segítve így. Az áruházlánc emellett nem eladható élelmiszerekkel állatmenhelyeket is támogat Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is.
Égető probléma a pazarlás
2017-ben a Tesco volt az első kiskereskedő, ami publikálta élelmiszer-hulladék jelentését, vállalva, hogy transzparensebbé teszi ezzel az élelmiszer-ellátási láncot. Most a Tesco 5 kiemelt közép-európai sajátmárkástermék-szállítója csatlakozott az áruházlánchoz: az ABP, az AM FRESH, a Brop Slovakia, a G’s és a Hilton Foods Poland most első alkalommal publikálta saját élelmiszer-hulladék jelentését. Az öt cég tavaly összesen több mint 234 ezer tonna élelmiszert gyártott, amelynek 1,5 százaléka lett hulladék (3429 tonna). Mind az öt cég szorosan együttműködik a Tescóval, hogy minőségellenőrzéssel, környezetvédelmi intézkedésekkel, fejlesztésekkel, esetleg új termékek bevezetésével csökkenteni tudja pazarlását.
A Champions 12.3 jelentés megállapítása szerint az élelmiszer-pazarlás sokkal nagyobb probléma annál, minthogy egyetlen cég önmagában kezelni tudja: iparági és kormányzati összefogásra, és a pazarlás jelenlegi formájának és mértékének mihamarabbi felmérésére van szükség. A koronavírus-járvány és a klímaváltozás jelentette kettős veszély pedig még sürgetőbbé teszi a változást az élelmiszeriparban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
