Bár kétségtelen, hogy az inflációt szinte minden élelmiszer esetén megérezzük, az egyik legjelentősebben a tejtermékek drágultak az elmúlt években. A Pénzcentrum emlékeztet, hogy 2020 óta hónapról-hónapra folyamatosan nőttek az árak, ami alól egyedül az egy hónappal ezelőtti árak jelentettek kivételt: tavaly decemberben ugyanis a tej 10, a sajt pedig 15 százalékkal lett olcsóbb. A portálnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője elmondta, hogy a látványos árcsökkenés bizonyosan nem marad fent.
-2023-ban a termelés során javarészt még a 2022-es takarmányt etették az állatokkal, vagyis a nagy bekerülési költségekhez egyre csökkenő felvásárlási árak párosultak, ami szerencsétlen együttállás a termelők számára. A 2023-as termés ugyanakkor lényegesen olcsóbb, így elvileg van még tartalék a nyers tej árának csökkenésére, de
a termelők egyéb költségei és általában a felvásárlási árszint miatt nem várható, hogy a gyakorlatban nagyarányú áresés következne be
-mondta a szakértő, aki arra is kitért, hogy a tejtermékek árának csökkenése mögött elsősorban nem a kedvező piaci helyzet, hanem a kereslet visszaesése áll.
–A késztermékek esetében a legfontosabb ármeghatározó tényező a kereslet, amely jelentősen csökkent tavaly a durva infláció hatására. Ez Magyarországon különösen nagymértékben jelentkezett, de Európa-szerte megfigyelhető volt. A korábban csúcsokat döntő tejtermék-árak miatt
a vásárlók jóval kevesebbet fogyasztottak, Magyarországon például a túró fogyasztása drámai mértékben, csaknem ötödével esett vissza.
Ez az árcsökkentés mellett szól, amely nagy nyomást helyez a tejfeldolgozókra.
És bár annak ellenére, hogy idén nem várható drámai áremelkedés, a külföldi energiapiac még lehet negatív hatással a tejtermékek árára.
-Drágulás akkor következhet be, ha valamilyen hatás miatt a nagy tejtermelő területeken (Európa, Új-Zéland, USA, stb.) csökken a kínálat, vagy egyszerre emelkednek a termelés költségei – ilyenkor a piac nem tud olcsóbb beszerzési forrás után nézni, így el kell fogadnia az árakat. Ilyen eset lehet az,
ha például valamilyen geopolitikai okból, például a jemeni vagy az izraeli helyzet eszkalálódása, az orosz-ukrán háború miatt drámaian nőnek az energiaárak globálisan.
Európai szinten esetleg a kedvezőtlen időjárás okozhat drágulást.