Kiderült, miért adóztatja meg a kormány a magánszemélyek megtakarításait
Mint arról a Bank360.hu cikke alapján csütörtökön mi is beszámoltunk, egy váratlanul benyújtott rendelet alapján egy hónap múlva, július elsejétől tizenhárom százaléknyi szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni a megtakarítási formák egy része után. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a veszélyhelyzet idejéig érvényben marad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a már meglévő tizenöt százalékos normál személyi jövedelemadóval együtt huszonnyolc százalékos adóval sújtják a magánszemélyek kamatbevételeit.
Nem esnek az új adó hatálya alá az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket – tájékoztatott az MTI.
Bankszövetség: Versenytorzító hatás
A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását. “Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit” – jelezték.
Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.
A szakmai szövetség azt is “negatívan értékeli”, hogy a 2022 közepén két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány jövőre nem vezeti ki, hanem változatlan szinten tartja.
A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt az intézkedések felülvizsgálatát és visszavonását kéri a kormánytól.
Minisztérium: Felmenő rendszerben vezetik be
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) meglehetősen szokatlan magyarázatot adott az új adó bevezetésére, azt állítván, hogy “az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket”.
A Magyar Bankszövetség közleményére reagálva a GFM fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem érinti az öngondoskodás szempontjából meghatározó súlyt képviselő termékeket, amelyek között
- az állampapír-befektetésben,
- az Önkéntes Nyugdíjpénztárban,
- nyugdíj-előtakarékossági számlán,
- illetve a tartós befektetési számlán kezelt vagyont említette.
A GFM kitért arra is, hogy a szabályozást felmenő rendszerben vezetik be, ami azt jelenti, hogy
a meglévő megtakarításokat az intézkedés nem érinti, az kizárólag az új megtakarításokat terelheti – elsősorban – a lakossági állampapírok irányába.
Eddig sem tett sokat
A minisztérium emellett visszásnak tekinti a bankszövetség azon kijelentését is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől. Eközben a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek. Ebből is az látszik, hogy a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny – érvelt a GFM.
A kormány emellett megállapította, hogy a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő. Így történhetett meg, hogy a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0-1 százalék közötti hozamot biztosító látraszóló és folyószámla betétek állománya jelentős emelkedést követően már 8 ezer milliárd forint körül alakul – hívta fel a figyelmet reagálásában a GFM.
A kormány háztartásokat érintő intézkedései tehát joggal az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálják – hangsúlyozta a GFM.
Összességében tehát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofit adója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő adó módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képes lesz növelni. A döntések ezáltal jelentősen hozzájárulnak a családok megvédéséhez, a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéshez, az önfinanszírozás elősegítéséhez és nem utolsó sorban az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez – összegezte álláspontját a GFM.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
