Októberben érik a szelídgesztenye, ami nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, például kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Hazánkban is honos, leginkább a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. A régi ültetvények kipusztultak, így manapság az éves termés nagy részét főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be.
Az export egyáltalán nem jelentős, az import viszont évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.
Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe mindössze 249 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben felerősödött egy gombás betegség, a kéregelhalás, ami járványszerűen tizedeli a fákat, és a gubacsdarázs sem tesz jót nekik. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.