Mindenki kávéja drágulhat, ha a kávézók nem kérnek felárat az alternatív tejért
Az amerikai Starbucks az elmúlt hetekben hozta meg a döntést, amelyet magyarországi üzletei már 2023 óta implementáltak: a kávézólánc mostantól nem kér felárat a növényi tejalternatívákért. Valóban a vendégek érdekeit tartották szem előtt a döntéshozatal során, vagy a gazdasági érdekek domináltak? És ki fogja megfizetni a drágább tejalternatívák árát? A Forbes ennek járt utána.
A Starbucks Magyarország már 2023 januárjában kivezette a laktóz- és tejfehérjeérzékenyek és vegánok növényi alapú tejalternatíváinak, mint például a zab-, borsó-, vagy a gluténérzékenyek által kedvelt mandula- és rizstejek felárát. A döntés mögött elmondásuk szerint a vásárlói érdekek figyelembe vétele állt: a cég szerint
igazságosabb gyakorlat, hogy az ételérzékenységgel élő vendégeikkel nem fizettetnek felárat a számukra biztonságos tejalternatíva használatáért.
Emellett a fenntarthatóságot is figyelembe vették a döntés során: a növényi tejek sokkal környezetbarátabb módon előállíthatók, ezért kevesebb terhelést rónak a bolygóra. Azonban ezzel együtt a növényi tejek gyakran drágábbak, mint a sima tehéntej: sokak szerint azzal, hogy nem kérnek felárat a növényi tejekért, a kávézók végül áraikba építik majd be azok árát, a tejfogyasztókkal kifizettetve az alternatív tejet fogyasztók költségeit. Milyen érvek szólnak a gyakorlat mellett és ellen? Nézzük, mit gondolnak a helyzetről a döntéshozók.
Starbucks: számos előnnyel jár a felár eltörlése
A Forbes Borsos Dávidot, a Starbucks Regional Coffee Leaderét kérdezte: szerinte számos előnnyel járt a változás a magyar kávézókban. A döntés egyrészt hozzájárul a Starbucks globális fenntarthatósági céljainak megvalósításához, hiszen a növényi alapú tejalternatívák környezetkímélőbb megoldást nyújtanak, másrészt a vendégek számára elérhetőbbé váltak a személyükre, ízlésükre szabott italok.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a kereslet a növényi alapú tejalternatívák iránt, így a döntés egyben válasz is a vásárlóink igényeire
– mesélte a Forbes-nak Borsos. “Vendégeink visszajelzései alapján egyre többen keresnek olyan termékeket, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági és etikai szempontoknak. Ezért ez a lépés szorosan kapcsolódik a Starbucks alapértékeihez, például a C.A.F.E. (Coffee and Farmer Equity) programhoz, amely biztosítja, hogy kávéink 100 százalékban etikus forrásból származzanak, a többször használható poharak népszerűsítéséhez, civil szervezetek munkájának támogatásához, önkénteskedéshez.”
A hazai Starbucks-okban a felár eltörlését megelőző évben,
2022-ben több mint 200 ezer litert fogyasztottak a különböző növényi alapú italokból, ami a 2021-es évhez képest majdnem kétszeres növekedést jelentett.
Borsos szerint a növényi alapú tejek népszerűségének növekedése nemcsak azok körében volt megfigyelhető, akik tejérzékenyek vagy vegán életmódot folytatnak, hanem azoknál is, akik egyszerűen új ízeket és élményeket keresnek.
“A döntés hátterében széles körű piackutatás és a vendégek visszajelzéseinek alapos elemzése állt. Emellett figyelembe vettük a fenntarthatósági célkitűzéseinket is. A növényi alapú italok iránti kereslet dinamikusan növekedett a megelőző hónapokban, így a lépéstől azt vártuk, hogy tovább javul a vásárlóink elégedettsége és erősödik elkötelezettségük a Starbucks iránt.”
Borsos szerint a felár eltörlése óta egyértelműen többen kérnek növényi italokat tej helyett,
a legkeresettebb közülük a zabital, amit a mandulaital követ.
Többletköltség, amit valakinek ki kell fizetni
“Az alternatív tej egy olyan többletköltség, amit valamilyen formában minden vállalkozás áthárít a vásárlóira. Az, hogy ezt egy eleve magasabb árszínvonallal vagy extra felárral éri el, az árazási stratégia kérdése” – mondta Unk János, a Rajkai Espresso társtulajdonosa a Forbes magazinnak. Az általuk használt tehéntej árához képest az alternatív tejek ára még mindig közel a duplája, ami egy kompetitív piacon – elég nagy a konkurencia a kávézó közvetlen környezetében – jelentős különbség.
“Az általunk alkalmazott felár egy cappuccino esetén az alternatív tej szigorúan vett beszerzési árán felül egyéb költségeket is fedez, addig egy több tejet tartalmazó cafe latte esetén már nem.
Ilyen egyéb költségek a plusz beszállító fenntartása, az ehhez kapcsolódó készletgazdálkodás és a tároláshoz szükséges nagyobb hűtőkapacitás
– magyarázta az árképzés mögötti gazdasági folyamatokat Unk. Magyarán a különböző mennyiségű vegán tejeket tartalmazó italok közt is van különbség, ezzel is kalkulálnia kell a tulajdonosoknak. A tej költségoldalról cappuccinónál 8 százalékot, míg egy cafe latte esetén közel 12 százalékot tesz ki. Ez megduplázódik, ha növényi tejet kér a vásárló, amivel
a kávé költségében a tej az összköltség egyötödére rúghat.
A Rajkai társtulajdonosát a kivezetés lehetőségeiről is kérdezték, Unk János szerint azonban a növekvő vegán tej trend ellenére jelenleg Magyarországon továbbra is teljesen elfogadott az alternatív tejekért felszámolt felár, ők pedig üzletileg fontosabbnak tartják a hagyományos tejből készült italok árát egy megfizethetőbb sávban tartani.
“Mint ahogy egy pizzériában többet fizetünk egy extra feltétért, a drágább alapanyagok mindenhol megjelennek az árban” – ezt már az Apricot Coffee tulajdonosai, Brigi és Balázs válaszolták a Forbes kérdéseire. Ők a Pusztaszabolcsi farmtejet 500 forintos, míg a Sproud borsóitalt több mint 1000 forintos nettó literenkénti áron szerzik be. A vegán tej drága, és ezt a kávézó vendégei is tudják, hiszen valószínűleg nem csak a kávézókban elfogyasztott kávé mellé választanak vegán alternatívát, hanem a mindennapokban is.
Ha egy kávézó nem számol fel díjat a vegán italokért, az nekünk azt mutatja, hogy a tehéntejes kávéfogyasztókat húzza le, mert minden bizonnyal a legmagasabb költséggel számol.
Ezt nem gondoljuk helyes magatartásnak, követendőnek meg végképp nem” – folytatták. “Persze úgy is lehet értelmezni a dolgot, hogy az alapértelmezett ital az növényi tej, és ha valaki tehéntejjel kéri, akkor neki kevesebbet számolnak fel, de a végeredmény ilyen esetben nem változik.”
Mivel ez kizárólag költség kérdése, szemben az elterjedt gyakorlattal, az Apricot nem számol fel felárat a laktózmentes tejért, hiszen annak a bekerülési ára közel ugyanannyi. Ami a kávé végső árában megjelenő tej költségét illeti, a Rajnaihoz nagyon hasonló arányokkal találkozhatunk.
Általánosságban egy tehéntejes italnál 12, míg egy vegán italnál 23 százalékba kerül a kávéba öltött kísérő.
A Vivina’s kávézó tulajdonosai, Viszneki Vivien és Haddad Nassim az egyre gyakrabban kért vegán opció miatt arra a döntésre jutottak, hogy megpróbálják kivezetni a vegán tejek után fizetendő felárat. Jelenleg a kávézóban az italok körülbelül 20 százaléka készül növényi tejjel, kávés kitelepüléseiken ez az arány sokszor a 30 százalékot is meghaladja.
“A vegán tejek utáni felár kivezetésével arra törekszünk, hogy minden vendégünk szabadon, egyenlően, anyagi megkötések nélkül választhasson kedvére való tejet.
Célunk az egyedi fogyasztói igények során is megteremteni az egyenlőséget – legyen szó laktózérzékenységről, vegán életmódról vagy ízlésbeli döntésről.
A laktózmentes tejért mi már korábban sem számoltunk fel extra díjat, ez pedig egy következő nagy mérföldkő ezen az úton” – mesélik a belvárosi kávézó tulajdonosai.
Mint elmondták, a döntéssel a fenntarthatóságért is szeretnének tenni: a növényi tejek ökológiai lábnyoma kisebb, mint a tehéntejé. Az ingyenes növényi tejalternatíva lehetősége szerintük hozzájárulhat ahhoz, hogy vendégeik tudatosabban döntsenek a környezetbarát opciók mellett.
A Vivinában a döntést tovább könnyítette, hogy az általuk használt termelői tejek és vegán tejek költségei közti rés az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, sőt, a zabtej esetében szinte el is tűnt. A felár kivezetése az egyes drágább növényi tej alternatívákat, például a mandulatejet leszámítva a kávézó számára minimális költséggel járt. De ez nem jelent nagy problémát, hiszen a zabtej a legnépszerűbb opció, az alternatív tejes italok mintegy 90 százalékát teszi ki. Mandula- és borsótejet vegyesen kérnek a vendégek, utóbbinál megfigyelhető egy erősödő trend. Ahogyan a fenti két kis kávézó esetében, úgy a Vivinában is a kávé végső árának 10-15 százalékát teszik ki a tejek, kávétípustól függően.
A váltást eleinte a kávézó nem kommunikálta: a tesztidőszak alatt csupán a vásárlói visszajelzéseket gyűjtötték a témában. Összességében a vendégek pozitívan fogadták a változtatást – bár a növényi tejek választási arányában jelentős változás az elmúlt időszakban még nem történt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Egyre több magyar kap ilyen levelet - tilos megnyitni
Dubai csoki: van egy nagy különbség az Aldi és Lidl között
Ez a magyar desszert nyomhatja le a dubai csokit: már a boltokban az...
Sertéshús: az árstop óta nem látott változás a boltokban
Újdonság a palackvisszaváltásnál: négy palackot is tehetsz ebbe...
