Zsugorinfláció: a söröknél nem a méret, az alkoholtartalom csökken
Véget vetett a rejtett áremelésnek a kormány intézkedése, ami alapján a boltok kötelesek a méretcsökkentést jelezni. A törvény szerint 1 milliárd forintos bevételhatár fölött minden üzlet köteles tájékoztatni a vásárlóit, ha az általuk forgalmazott előrecsomagolt termékek térfogata, vagy tömege csökkent. Ezeket a jelöléseket a termékek árcímkéje mellett, és a bolt bejáratánál is el kell helyezniük a kereskedelmi egységeknek.
Leggyakrabban a nassolnivalók, az előrecsomagolt zöldségek és a tisztítószerek mellett látni a figyelmeztető táblát.
Csökken a csokik mérete is
A változás az édesség-szekcióban a legszembetűnőbb. A táblás csokik mérete akár 10-20 grammal is csökkent az utóbbi időben. A Nébih folyamatosan bővülő listáján nyomon követhetjük, hogy pontosan melyik árucikk kiszerelése csökkent, és mennyivel. Április végéig a listára több, mint 600 termék került fel. Az adatbázis termékkategóriák alapján is szűrhető. A kategóriák alapján jól látszik, hogy a zsugorinfláció a kereskedelem nagyjából minden szegmensét érinti: élelmiszerek, alkoholmentes italok, alkoholos italok, állateledelek, barkács, autó, kert, egyéb élelmiszer/termékek, édesség, sós snackek, chipsek, fagyasztott élelmiszerek, háztartás, vegyi áru, hidegkonyhai készítmények, hús, hal, csemege, kávé, tea, kakaó, pékáru, szépség- és babaápolás, tejtermék és tojás, zöldség és gyümölcs.
A tájékoztatási kötelezettség alól csak egy kibújó van: ha a csökkentett kiszerelés mellett még a korábbi, nagyobb is megtalálható a bolt kínálatában- legalább hat hónapig.
A kiszerelés csökkentéssel érintett termékek közel 80%-a élelmiszer. Ez a jelenség egyébként nem magyar jellegzetesség, a gyakorlat világszerte egyre népszerűbb.
Itthon nem érezhető a hatása
Az economx.hu-nak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt nyilatkozta, egyelőre semmilyen, tehát sem negatív, sem pozitív hatása nem volt az intézkedésnek a hazai áruforgalomra. Hozzátette, az érintett árucikkeknél nem tolódott el a helyettesítő termékek felé a kereslet.
A söriparra is rájár a rúd
Egyre rosszabb a helyzet a söriparban. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója közölte az MTI-vel:
a hazai sörfogyasztás 2022-ben 10 százalékkal csökkent: a 2021-es 6,006 millió hektoliterről 5,4 millió hektoliterre.
Ez a visszaesés az importált sörök jelentős csökkenése mellett a hazai termékek arányának bővülésével is együtt járt.
Az alkoholtartalommal trükköznek
A sörfőzés energiaigényes iparágnak számít, ráadásul a kézműves sörfőzdék szinte minden magas minőségű alapanyagot külföldről importálnak. Így a forint árfolyamának csökkenése és a magas infláció különösen érzékenyen érinti a kisebb üzemeket.
A nagyobb sörgyártók egy része az alkoholtartalom finomításával igyekszik ellensúlyozni az adóemeléseket, és így próbálják megelőzni az árnövekedést.
A KSH adatai szerint tavaly a 30 %-ot is meghaladta a sör drágulása. A legnagyobb áremelkedést 2023 áprilisában regisztrálták, ekkor a sörök ára 39,6 százalékkal nőtt. A helyzetet tovább bonyolítja a gyenge forint, az infláció és az alapanyagok árának emelkedése, a kézműves sörfőzdéket ez óriási kihívások elé állítja. Ennek ellenére igyekeznek az árnövekedést 8-10% körül tartani.
Szakértői forrásból úgy tudjuk, hogy az alapanyag legalább 30 %-át az árpamaláta teszi ki, és ahogy a kenyérgabonák ára megy felfelé, úgy az árpamalátáé is növekszik. A komló szintén jelentős tétel, és bár ellenálló növény, az elsivatagosodás miatt egyre nagyobb kihívásokkal küzdenek a termesztők, kisebb termés jut ugyanakkora keresletre. Emellett sok energia is szükséges a sörgyártásnál, melegíteni, hűteni kell, az energiaárakat pedig mindannyian ismerjük.
A vállalkozásoknál a vízszolgáltatás alapdíja is ötszörösére nőtt az elmúlt években, ezt is be kell építeniük az árba. Ahogyan a szállítmányozás költségét is.
A gyártók érdeke a vizesebb sör
Mint lapunk megtudta, a kézműves söröknél egyre népszerűbb trend, hogy 4% alatti alkoholtartalmú italok készüljenek, annak érdekében, hogy a fogyasztó minél több sört megkóstolhasson, addig az ipari termelésnél viszonylag erős söröket főznek, és később, az erjedés végén visszahígítják a főzetet. Ennek viszont nem élvezeti okai vannak, egyszerűen a gyártók érdeke az olcsóbbítás, és ha literenként 2 gramm komlóval kevesebb kerül bele egy 800 hektoliteres főzetbe, az már milliós tételt jelent.
Több gyártó észrevétlenül el is kezdte alkalmazni ezt a gyakorlatot. A Steffl, amely korábban 5 százalékos volt, most már csak 4,2 százalékos, hasonló a helyzet a Löwenbrauval, ami 5,2 százalékról csökkent 4%-ra. Az Arany Ászok és a Kőbányai is 4,5 százalékosról csökkentek 4,3 százalékos alkoholtartalomra. A legtöbb fogyasztó valószínűleg észre sem veszi a trükközést.
„Ha finom sörről van szó, akkor megveszem az 5% alattit is, de nem figyeltem fel rá, hogy drasztikus mértékben csökkent volna az alkoholtartalom. Én mindig íz és minőség alapján vásárolok, de azért a 3%-os, olcsó és silány söröket kerülöm” – mondta lapunknak egy sörszerető vásárló, Fülöp Barbara.
Nem ez az első eset
A söröknél egyébként 2015-ben már történt hasonló, burkolt áremelés: akkor a gyártók egy része fél literről 4 decisre csökkentette a dobozok űrtartalmát. A Heineken egészen 2019-ig tartotta a csökkentett mennyiségű dobozokat. Azzal indokolták a lépést, hogy a magyar fogyasztók körében végzett felmérés eredménye az lett: szívesebben vásárolnánk itthon kisebb kiszerelésű sört. Végül öt éve ők is visszatértek a félliteres űrtartalomhoz, szintén fogyasztói igényekre hivatkozva.
A franciák követik a magyar gyakorlatot
Júliustól magyar minta alapján a francia szupermarketekben is kötelező lesz tájékoztatni a vásárlókat, ha egy termék mérete csökken, miközben az ára emelkedik – írja az economx.hu. Ahogyan itthon, Franciaországban is a forgalmazás kezdetétől számított két hónapig kell fenntartani a tájékoztatást.
Ez az intézkedés nem vonatkozik azokra az ömlesztett vagy előre csomagolt élelmiszerekre, melyek mennyisége az előkészítés során változhat, mint például a szupermarketek delikát részlegének kínálata. A lap értesülései szerint a kereskedők a szabályozás bevezetésére azzal reagáltak, hogy sajnálják, hogy a fogyasztói tájékoztatás felelőssége rájuk hárul, szerintük inkább a gyártóknak kellene jelezniük a csomagoláson a mennyiségi vagy minőségi változásokat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Januárban jelentik be: új kábel kell majd a tévékhez, a...
Nehogy töröld! Olyan levél érkezett a Vodafone-tól, amit...
Vodafone-búcsú idehaza: óriási a felháborodás
Lebukott a táplálékkiegészítőket forgalmazó cég:...
Nem fogsz neki örülni, ha a mobilod szerepel ezen a listán
