1. Lars Kepler – Tükörember
Muszáj egy “csakis erős idegzetűeknek ajánljuk” figyelmeztetéssel kezdenünk, mert Tarantino-filmeket megszégyenítő vérfürdővel és brutalitással szembesülünk a Tükörember olvasása közben. Felkavaró és hátborzongató történet bontakozik ki előttünk, és mivel egyre inkább szeretnénk “elkapni” a tettest, olyan gyorsan faljuk a sorokat, amennyire csak lehetséges. Majd pedig hiába világítunk be az ágy alá elalvás előtt, és meggyőződünk arról, hogy a porcicákon kívül nincs ott más, akkor is velünk marad a borzongás, főleg, ha álmainkban kezdjük el igazán feldolgozni az olvasottakat, az elrabolt áldozatok szenvedéseit.
Műfajában jelenleg Lars Kepler számít a legnépszerűbbnek Svédországban, az ő könyveikből adták el a legtöbbet az elmúlt évben. A többes számot az indokolja, hogy a Lars Kepler valójában egy álnév: egy svéd íróházaspár, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril áll mögötte. Hazánkban októberben debütált a Tükörember, ami a Joona Linna-sorozat nyolcadik része. (Senki ne aggódjon, ha nem olvasta a korábbiakat, a kötet úgyis élvezhető.) A történet egy gyönyörű, tizenhat éves lány, Jenny Lind eltűnésével kezdődik – elrablásának ugyan szemtanúja egy barátnője, de a tettesnek nyoma vész a tinédzserrel együtt. Öt évvel később Jennyt holtan találják egy stockholmi játszótér kellős közepén, szabályosan kivégezték. Az ügyben végül Joona Linna felügyelő kezd nyomozni, és talál is egy szemtanút. Martin a kutyáját sétáltatta arra a gyilkosság éjszakáján, és a térfigyelő kamerák felvételein az látszik, hogy végignézte a szörnyű jeleneteket. A férfi azonban pszichés beteg, múltjának sötét démonai kísértik, és a látottakból semmire sem emlékszik. A felügyelő egy hipnotizőrhöz fordul, a cselekmény pedig innen indul be igazán, és egyre biztosabbá válik, hogy Joona Linnának sorozatgyilkossal van dolga, aki feltehetően több lányt is fogva tart, és bármikor úgy dönthet, hogy megszabadul tőlük.
2. Peter Mohlin-Peter Nyström – Az utolsó élet
Már a könyv borítója is azt sugallta számunkra, hogy itt nem egy véres akciókkal teli történetről van szó, ugyanakkor lebilincselő krimit olvashatunk. Az utolsó élet Peter Mohlin és Peter Nyström első közös regénye, ami akkora sikert aratott a megjelenés évében, hogy rögtön bezsebelt vele egy rangos svéd díjat is: 2020-ban az év legjobb debütáló regénye lett. Az elismerés nem véletlen: Az utolsó élet mesterien felépített, jól megírt, és fordulatokban bővelkedik. A történet két szálon fut, a múlt és a jelen találkozik. Az első fejezet egy kórházi jelenettel indul Amerikában, 2019-et írunk, egy kórteremben ébredezik John Adderley FBI-ügynök. A második fejezet 2009-be repít vissza egy svéd városba, ahol a pszichés problémákkal és drogokkal küzdő Emelie-ről olvashatunk, leginkább édesapja elbeszélése által. Mint hamarosan kiderül, a lány eltűnt.
A történet alapja, hogy John Adderley-nek, miután beépült a baltimore-i nigériai maffiába, új életet kell kezdenie. Saját kérésére a svédországi Karlstadba küldik, a városba, ahol felnőtt, de ahová húsz éve nem tette be a lábát. A rendőrség döglött aktákkal foglalkozó csoportjánál kezd dolgozni, első esete Emelie eltűnésének ügye. Annak idején úgy vélték, hogy a lány gyilkosság áldozata lett, de a holttestét nem sikerült megtalálniuk. Csakhogy John ebbe nem nyugszik bele, és nemcsak a hivatása, hanem személyes okok is vezérlik az igazság kiderítésében. A felügyelőnek azonban óvatosnak kell lennie, mert minél több titka tudódik ki, annál nagyobb veszélybe sodorja magát.
3. Ragnar Jónasson – Sötétség
Egy kihallgatással indul a könyv, Hulda Hermannsdóttir reykjavíki rendőrfelügyelő egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a vele szemben ülő nő az igazi tettes. Akkor sem, ha bűnös. Talán inkább áldozat. Át kell gondolnia az ügyet, kitalálnia, hogy mi legyen a következő lépés. Ugyanakkor főszereplőnkkel hamarosan közlik, hogy ideje nyugdíjba vonulnia, ügyei többségét már átadták más kollégáinak. A maradék két hétre választhat magának egy utolsó, még felderítetlen ügyet a pályafutása lezárásaként. Egyáltalán nem kell sokat gondolkodnia, hogy melyik legyen az. Bő egy évvel korábban egy fiatal menedékkérő orosz lány vízbe fulladt Vatnsleysuströnd egyik öblében. A sérülései arra utaltak, hogy meggyilkolták, ám a nyomozást nem sokkal később öngyilkosság gyanújával felfüggesztették. Hulda újranyitja az aktát, és egyre veszélyesebb helyzetbe sodródik. A nyomozás szerteágazó, miközben a felügyelő munkáját múltjának kísértetei is nehezítik.
A könyv alig több, mint 260 oldal, néhány óra alatt kiolvasható, ennek ellenére egy fordulatos, hátborzongató és szívfacsaró történet bontakozik ki előttünk. Ragnar Jónasson Izland egyik legnevesebb krimiszerzője, aki külföldön is komoly figyelmet vívott ki magának. A Sötétséget a Times A 100 legjobb krimi és thriller 1945 óta elnevezésű toplistájába választotta.
4. Johanna Mo – Dal a sötétben
A kötet különlegessége, hogy az előző három skandináv krimivel ellentétben itt nem a nyomozáson van a hangsúly, sokkal inkább a karakterábrázoláson, a szereplők életén, egymáshoz fűződő kapcsolataikon, a személyes történeteiken. Nyomasztó titkok, szerelmi háromszög, a fiatalkori útkeresés dilemmái… Ezt is megtaláljuk a regényben, amiben Hanna Duncker nyomozó több mint másfél évtized elteltével visszatér a festői Ölandra, ám ennek nem mindenki örül. A helyi rendőrségnél kezd el dolgozni, de nehezen megy a beilleszkedés, mert sokak számára Hanna nem más, mint egy gyilkos lánya – apját tizenhat évvel ezelőtt letartóztatták emberölésért. A nyomozót első munkanapján egy bűntény helyszínére várják: holtan találtak egy 15 éves fiút a sziget déli részén. Az áldozatról kiderül, hogy Hanna gyerekkori legjobb barátjának a fia. A cselekmény két szálon fut, az áldozat visszaemlékezéseit olvashatjuk az utolsó napról, utolsó percekről: így derül ki az események háttere.
A szerző, Johanna Mo az elmúlt húsz évben szabadúszó szerkesztőként, fordítóként és irodalomkritikusként dolgozott, valamint két regényt és öt sikeres krimit írt. A Dal a sötétben egy Öland szigetén játszódó sorozat első kötete.