Rezsitámogatás: megint az egyházi intézmények kapnak csak külön pénzt
Megint az egyházi intézmények kapnak csak külön pénzt
Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik – írja a hvg.hu. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
Már látni, mikor érkezik meg Európába az igazi tél
Rezsi szempontjából eddig nem lehetett panaszunk az időjárásra, de a Kiderül friss előrejelzése szerint péntektől újabb hidegbetörés éri el kontinensünket. Hamisítatlan téli idő veszi kezdetét: az esőzést egyre nagyobb területen havazás váltja fel, a hőmérséklet pedig Délkelet-Európa kivételével az átlagos alá csökken.
Élelmiszer-szegénység: megduplázódhat az érintettek száma
Nem minden gyereknek jutott ma reggel Mikulás csomag, egyre több család már nem tudja megengedni magának, hogy édességet, gyümölcsöt, zöldséget, vagy akár húst vegyen – írja a Pénzcentrum. Az élelmiszer-szegénység már eddig is komoly probléma volt a leszakadó térségekben, a rohanó élelmiszer-inflációnak azonban már beláthatatlan következményei lesznek: akár meg is duplázódhat azok száma, akik nem jutnak elegendő és megfelelő minőségű ételhez. A legszegényebbek egyre nehezebben jutnak munkához, a hideg tél és a hosszú téli szünet pedig csak tetézi a bajt.
Lejtőn a kiskereskedelem
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelem forgalomlassulása – derül ki a Magyar Bankholding friss elemzéséből, amit a Privátbankár cikkében ismertetnek.
Napelemek: mennyit bír a hálózat?
Október középen szabályos szakmai és lakossági pánikot okozott napelemes körökben, hogy a kormány váratlanul úgy döntött: az új lakossági rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba – írja a Telex. A drasztikus lépést azzal indokolták, hogy a magyar áramrendszer nem bírja el a kiserőművek gyors terjedését (illetve az ezzel járó teljesítményingadozást). A kormány azt mondja, a helyreállítási alap forrásaiból szeretné fejleszteni a villamos hálózatot, ha ez megvan, akkor jöhet szóba a betáplálás újbóli engedélyezése.
A Másfélfok hétfői sajtóklubján Kádár Péter villamosmérnök egyetemi tanár beszélt arról, mitől függ, hogy mennyit bír a hálózat, mennyi lehetne az optimális hazai megújulós teljesítmény, milyen rugalmas és fogyasztóoldali megoldásokkal lehetne okosan kezelni a nap- és a szélenergia terjedését.
Afrikából jöhet gáz
Szlovénia egy olyan vezeték építését tervezi, amely algériai gázt szállítana Magyarországra, segítve ezzel az orosz energiahordozókról, különösen a földgázról történő leválást – jelentette ki Robert Golob. „Magyarországhoz hasonlóan Ausztria is nagyban függ az orosz gáztól, ezért segítenünk kell szomszédainknak megoldani az orosz gáztól való függetlenedést, hiszen egyedül nem lennének képesek rá” – idézi a szlovén miniszterelnököt a Portfolio.
Ennyit spórolt az Országgyűlés
Az Országgyűlés gázfogyasztása idén szeptemberben 8 százalékkal, októberben 75,3 százalékkal csökkent a tavalyi fogyasztáshoz képest – közölték az ATV kérdésére, az átlaghőmérséklet pedig az előírt 18 fokos az Országgyűlés hivatali helységeiben.
Mennyit fizetünk Putyinnak?
A Europe Beyond Coal (Európa a szén után) portál készített egy olyan számlálót, ami valós időben mutatja, hogy mekkora az EU-tagországok fosszilis importja Oroszország felől – írja a Telex. A portál valós idejű számlálója jelzi azt a minimumösszeget, amiről biztosan lehet tudni, hogy azt az EU-tagállamok orosz olajra, földgázra és szénre költötték a háború óta kirobbant időszakban.
Önszántukból fagyoskodnak a németek
A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban – olvasható az ATV cikkében. Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban, és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
