Getty Images
Napelem és gázszámla
Szerdán este jelent meg a Magyar Közlönyben az a sokak által várt kormányrendelet, amelynek lényege szerint csak azok táplálhatják be a napelem által termelt energiát a villamosenergia-hálózatba, akik ezt az igényüket október 31-ig bejelentik – írja a 24.hu. Négy napja maradt annak, aki ki akarja kerülni a szigorítást.
A napelemet tervezőknek igyekezniük kell, a nagycsaládosok gázszámláinak postázása viszont nem halad ennyire gyorsan. Hónapok óta várják számlákat, de az MVM a Telexnek elismerte, vannak fennakadások. Az nem egyértelmű, hogy az informatikai megoldás késik, vagy nem is volt egyértelmű a számlaszámítás matematikája, de az ígéret szerint a nagycsaládosok a napokban végre megtudhatják, mennyit is kell fizetniük a több hónapnyi fogyasztásért. Mindenesetre, akik több számlát kapnak egyszerre, azok a feltüntetett határidőn túl december 15-ig kamatmentes fizetéssel élhetnek és részletfizetést is igényelhetnek.
Okmányirodák és kormányablakok
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kisebb okmányirodák és kormányablakok egy részét bezárják az energiaválság miatt. Ettől függetlenül minden járásban és fővárosi kerületben legalább egy kormányablak nyitva tart majd, hogy fogadja az ügyintézőket – írja az ATV. A lap szerint érdemes lesz időben intézni a személyi igazolványokat, útleveleket és egyéb dokumentumokat, hiszen megnövekedhet a várakozási és az ügyintézési idő is.
Költségvetés és szociális ellátások
A kormány idén 210 milliárd forintot húz ki a lakosság zsebéből a rezsicsökkentéssel – olvasható a hvg.hu cikkében. A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd – derül ki az MNB összesítéséből.
Szinte sehol sem faragták le úgy a szociális ellátásokat, mint Magyarországon – írja a 444.hu. 2009-ben a GDP 22 százalékát költöttük szociális támogatásokra, most 18-nál tartunk. Míg 2010-ben az uniós középmezőnyben voltunk ebből a szempontból, tavaly már csak Lettország és Írország volt mögöttünk. A lap szerint nehéz nem észrevenni, tíz év alatt mennyire megváltozott a kormány hozzáállása a rászorulókhoz, ami most abban csúcsosodik ki, hogy törvényben szentesítenék: az állam utolsóként jön a sorban, ha felelősséget kell vállalni a szegényekért.
Nem csak a megélhetési gondokkal küzködők számára jelenthet segítséget a megélhetési kalkulátor, amely révén bárki megtudhatja, pontosan mennyivel nőtt a megélhetési költsége – mondta az Infostartnak Lajtai György, a kalkulátor kifejlesztésének és működtetésének koordinátora. A megélhetési kalkulátor a Magyar Szakszervezeti Szövetség honlapján működik, itt érhető el.
Zöld átállás
A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában – tájékoztatta az Európai Beruházási Bank (EIB) az MTI-t csütörtökön. A luxemburgi székhelyű beruházási bank éves éghajlati felmérése szerint az EU országai közül csak Horvátországban (81 százalék) és Olaszországban (77 százalék) volt magasabb azok aránya, akik szerint a háború után kialakuló magas energiaárak miatt gyorsítani kell a zöld átmenetet.
A magyar válaszadók 63 százalék várja a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak, ezt követi az energiaellátás diverzifikációra való törekvés (23 százalék). A magyarok 71 százaléka szerint magasabb adókkal kellene sújtani a légi közlekedést és a városi terepjárók használatát, és kétharmaduk támogatná, hogy a nagyobb energia fogyasztók többet fizessenek.
Tízből egy megkérdezett (11 százalék) tartotta elfogadhatónak, hogy 19 Celsius fokra csökkentsék a lakások hőmérsékletét a téli időszakban, amely jelentősen elmarad a 28 százalékos uniós átlagtól. Az EIB felmérésből kiderül, hogy minden harmadik magyar már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása. A Portfolio 10 ábrát mutat arról, hogy hogyan élheti túl Európa az energiaválságot.
Éttermek és pékségek
Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt – írja a Portfolio. Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik.
Érdekes trükköt talált ki veszteségeinek enyhítésére egy meg nem nevezett magyar pékség: darabáron árulja a pogácsákat – számolt be az esetről a Noizz.hu. Az apró péksütemény darabja 330 Ft, ami lehet, hogy nem tűnik olyan soknak, de ha átszámoljuk, a kilónkénti ár már egészen horribilis.
Díszkivilágítás törölve
Minden esztendőben, már advent első hetében varázslatos díszkivilágításban pompázik a főváros legszebb sugárútja, az Andrássy út. Idén azonban úgy néz ki, a közgyűlés döntésének köszönhetően le kell mondanunk Budapesten az ünnepi fényekről, mivel nincs pénz a közterületi világítás kihelyezésére.