Getty Images
A kormány tervei szerint a jövőben nem lehetne majd kizárólag napelemekre pályázni, hanem az otthonok komplex energetikai felújítására hirdetnék ki a támogatást – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályveztetője egy eseményen. Ennek a feltétele az lesz, hogy minimum 30 százalékos energiamegtakarítást elérjen az ingatlan.
Sokkolni fogja a fűtési szezon a magyar családokat, és még mindig nem látni, hol van a vége az energiadrágulásnak – írja cikkében a Pénzcentrum. A lap szerint aki most kezdene bele az energetikai felújításba, bőven elkésett: a fűtési szezon kezdetéig már csak apróbb változtatások férnek bele. Ez idő alatt esetleg a kazáncsere csökkentheti a költségeinket.
Ugyanakkor Zsiday Viktor szerint esélyes, hogy láttuk a gázárak tetejét, ha az Európai Uniónak sikerül értelmes árkorlátozást bevezetni a piacon – írja friss blogbejegyzésében a közgazdász. Úgy véli, bár a gáz valószínűleg még 2-3 évig “meglehetősen” drágább lesz a korábban megszokottaknál, de a horrorszcenárió elkerülhető, vagyis a jelenlegi áraknál alacsonyabb szinten stabilizálódhat a kereskedés.
Közben szerdán rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amelynek a témája az EU energiabiztonsága és egy ötpontos javaslat ismertetése volt.
Húsz éve nem látott drágulás közelít
Az év végére akkorára emelkedhet a drágulás üteme, amire húsz éve nem volt példa – írja a Forbes. Várhatóan augusztusban is tovább emelkedett az infláció, a szakértők többsége szerint az árstopok fenntartásától függ, mikor tetőzik. De az igazi kérdés már inkább az, mennyivel emelkedik 20 százalék fölé a ráta.
Sorra kapják az eddiginél ötször-hatszor nagyobb gáz- és villanyszámlákat az éttermek, kocsmák, kávézók. Ekkora növekedést már áremeléssel sem lehet behozni, ráadásul a szolgáltatók alig akarják meghosszabbítani a lejárt szerződéseket. Az energiaárak ezért várhatóan jobban megtizedelik majd a vendéglátást, mint a járvány tette.
Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde – ha ugyan még nem lépte meg ezt. Az inflációs nyomás a vezetőket az üzleti modell átvizsgálására készteti. A vállalatok mintegy 60 százaléka igyekszik új, olcsóbb termékeket fejleszteni, csaknem fele pedig leépítésekre készül. A KPMG Inflation Survey kutatásában arra kereste a választ, hogyan próbálják a cégek minimalizálni az infláció hatását eredményükre, mit tesznek, hogy növeljék a bevételeket, illetve hogyan készülnek fel a váratlan kihívásokra.
Hetek óta áll a Nitrogénművek, és akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt nem tudnak megfizethető árú terméket előállítani. Olcsó műtrágyára a várható európai hiány miatt nincs esély, és ez jövőre is drága élelmiszert jelent – mondta az Indexnek adott interjúban Bige László. Az üzletember szerint, “ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent”.
Keskenyebb vécépapír, elmaradó tavaszi szünet, szabályozott tésztafőzés
Vécépapírhiány fenyeget a piaci szereplők szerint, ugyanis a magas energiaárak miatt egyre több gyártó kényszerül csökkenteni a termelését vagy akár teljes mértékben be is zárni. Ahol nem áll le a termelés, rövidebb, keskenyebb és nem utolsó sorban drágább gurigák készülhetnek.
Kedden az ELTE BTK jelentette be, hogy változik az éves tanrenden, szerdán a Semmelweis Egyetem tájékoztatta a Telexet arról, hogy elmaradhat a tavaszi szünet a rezsiárak emelkedése miatt. Ha ez megtörténik, akkor decemberben a két ünnep között oktatási szünet lesz az intézményben. Az őszi szorgalmi időszak változatlanul zajlik majd.
Köztudott, hogy az energiaválság nem csak Magyarországot sújtja. Olaszország kedden tette közzé októbertől tervezett gázfogyasztási takarékossági programját, amelyben többek között a fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, de még a tésztafőzés, a zuhanyzás és a gépi mosás idejének szabályozása is szerepel.