Ezért nem vonatkozik a jegybankra a 18 fokos fűtési szigor
MTVA/Bizományosi: Róka László
A Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik az a kormányzati szigorítás, amely értelmében az állami intézmények túlnyomó többségében legfeljebb 18 Celsius-fok lehet a fűtési szezonban. Még a hétfő éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg az „egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló” 353/2022. (IX. 19.) kormányrendelet, ebben szúrta ki a Telex az MNB-t mentesítő passzust, aminek tényét kérdésükre a jegybank megerősítette.
Ha jön a vészhelyzet
Magyarországon számos közintézmény tekintetében vizsgálják a téli időszakban a fatüzelésre való átállás és az ideiglenes bezárás lehetőségét, miközben a városvezetőségek a karácsonyi díszkivilágításról való lemondást fontolgatják. De mi történik, ha súlyosabb földgázellátási-válság alakulna ki itthon? Az Mfor cikkében bemutatják Havaria Tervet.
Úgy tűnik, az energiaárak emelkedését a lakosság egy része már igazi vészhelyzetként éli meg, erre utal az a jelenség, hogy valósággal elszabadult a kereslet a napelemek iránt a rezsiváltozások bejelentését követően, ami érezhető lesz a napelemes pályázat novemberre előrehozott második ütemében is. Ezúttal kulcsfontosságú lesz a gyorsaság is, ugyanis most már a beadási sorrend is számít majd – írja a kkvmagazin.com. Mindeközben az előző körben támogatói okiratot szerző pályázóknak is résen kell lenniük, ha le akarják hívni a már megnyert összeget.
A városoktól a tanyákig
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a hazai önkormányzatok azzal, hogy a nyáron a kormányzat kivette őket a rezsicsökkentés hatálya alól, az energiaárak pedig a piacon egyre csak emelkednek és még napi szinten is kiszámíthatatlan ugrásokat produkálnak. A polgármesterek elkezdték a takarékossági programok kidolgozását, de azt már most is biztosra vehetjük, a kormányzat pénzügyi segítsége nélkül lehetetlen helyzetbe kerülnek.
A válságban lévő magyar településekkel szemben üde kivételt képez Újszilvás, ahol “földhöz vágták a rezsidémont” – írja a Telex. A Deutsche Welle videója egy olyan településen készült, ahol nem aggódnak különösebben a rezsiszámlák miatt, mert az önkormányzat már idejekorán elkezdett dolgozni megújuló energiaforrásokkal – mégpedig geotermikus-, valamint napenergiával.
Korántsem ilyen rózsás a helyzet viszont Siófokon, ahol ülésezett a siófoki pénzügyi válságstáb, és nagyon komoly megszorításokat vezetnek be. A díszkivilágítást lekapcsolják, a rendes izzók fényerejét csökkentenék, jöhet az áremelés a buszokon és a home office.
A 24.hu csongrádi riportjában annak jártak utána, hogy mit kezd a rezsirobbanással az ország legmagányosabb, leginkább önellátó szelete, a tanyavilág? Merre menekül a 300 hektáros hagymásgazda, van-e oka aggódni a házát napelemmel felszerelő özvegyasszonynak, lát-e kiutat az, aki eddig is nyomorgott? Mi a helyzet ott, ahol nincs gáz, nem is volt, sőt, az áramot is kikötötte a szolgáltató? Robban-e ott is a rezsi, ahol nincs számla, nincs csekk?
Se színház, se wellness, se pláza?
Bezár az Erkel Színház, az Eiffel Műhelyház sorsa még kérdéses. A megvont állami támogatás és az új rezsiszámlák összességében hárommiliárd forint mínuszt jelentenek az intézmény költségvetésében – mondta az InfoRádióban Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
A kormánytól vár segítséget a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A legnagyobb bajban a wellness-szállodák vannak, hiszen területi alapon ott a legnagyobb az energiaköltség. A wellnesst szezontól függően hűteni-fűteni kell, viszont elképesztő árrobbanás volt az energiapiacon.
Plázák zárhatnak be az elszabadult rezsi miatt. A bevásárlóközpontokban odáig jutott a helyzet a drasztikus energiaár-drágulás miatt, hogy már minden magyar és nemzetközi cég a bezárandó üzleteket és elbocsátható munkaerőt vizsgálja.
Klimaváltozás, magyar áram, európai tél
Hogy miért jönnek egyre nagyobb rezsiszámlák? 10-ből 9 ember egyértelmű összefüggést lát a klímaváltozás és az emelkedő energiaárak között – derül ki a Schneider Electric felméréséből. Sokan tartják fontosnak, hogy olcsón és zölden fenntartható otthonban éljenek, azonban a megkérdezettek kevesebb mint harmada látja úgy, hogy ilyen ingatlan kialakítására reális esélye is van – olvasható a hvg.hu cikkében.
Eszelős mértékben emelkedett a villamos energia ára a nyár végén. Mostanra ugyan csökkent a tőzsdei ára, de az még mindig jóval magasabb, mint egy éve volt – írja a villamosenergia-piaci kisokosában az Azénpénzem.hu. Többek között olyan kérdésekre kapunk választ, hogy mennyibe kerül az áram és miért? Mi irányítja az árakat, hol követhetjük nyomon őket? Honnan származik az ország villamos energiája, és miként szabják meg az árakat?
Az energiaválság miatt az idei tél igen nehéznek ígérkezik, ezért – mint a Kitekintő cikkéből kiderül – az európai országok sorra jelentik be, miként kívánják csökkenteni az energiafehasználásukat: a zuhanyzási idő csökkentésétől kezdve a lassabb vezetésen át azon boltosok megbírságolásáig, akik nem zárják be az ajtókat, elég széles skálán mozog az “arzenál”.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
