Getty Images
Hiába ígért a nyáron Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára extra támogatást azoknak, akik jellemzően árammal fűtenek és csak nagyon kevés gázt használnak, a szombati Kormányinfón Gulyás Gergely leszögezte, hogy nincs több könnyítés azoknak, akik csak áramot használnak, tehát ezek a háztartások nem kapnak kedvezményes villanykvótát. A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb a rezsitámogatás Európában. Hogy mennyivel nőttek az árak Nyugat-Európában, és ez mennyivel jelent több terhet az ott élőknek, annak az RTL járt utána.
Megtorpant a lakbérek emelkedése
Megtorpant a lakbérek több mint másfél éve tartó emelkedése szeptemberben: országosan mindössze 0,1 százalékkal nőttek, míg Budapesten ugyanennyivel mérséklődtek a kínálati díjak augusztushoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből. Az ingatlan.com kedden az MTI-nek eljutatott közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a korábbi adatokból már számítani lehetett a havi drágulás megtorpanására, július óta ugyanis egyre kisebb emelkedést mutatott a lakbérindex. Ez több tényezővel is magyarázható: például a megélhetési kiadások növekedésével és a rezsiszabályok változásával. Az ingatlanpiaci lassulás már az eladó lakásoknál és házaknál is megfigyelhető volt, mert szeptember eleje óta ezeknek az ára sem nőtt – tette hozzá a szakértő.
Az ingatlanhirdetési portál szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forint és továbbra is az V. kerület a legdrágább városrész csaknem 300 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. A legalacsonyabb, 140 ezer forintos átlagos bérleti díjat a XXIII. kerületben mértek. A megyeszékhelyeken az átlagos bérleti díj 120 ezer forint: Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább.
Csak engedéllyel gyűjthető tűzifa
A magyarországi erdőkben csak engedéllyel, saját szükségletre lehet tűzifát gyűjteni – írja az MTI a Fatáj online faipari és erdészeti szaklap hétfői összeállítása alapján. A szabályok szerint a fakitermelés után visszamaradt, nagyüzemi módszerrel gazdaságosan nem összegyűjthető fát, gallyakat szedhetik össze maguknak a tűzifagyűjtők. Az összegyűjtött fát az erdészetek munkatársai mérik le, ez alapján állítják ki a számlát.
Lakat a boltra
Kivégzi a boltokat a rezsi, az árfolyam és az infláció – írj az Mfor.hu. Több száz, vagy ezernél is több magyar tulajdonú üzletre kerülhet lakat itthon, már kora tavasszal, ha nem sikerül egyezségre jutni a bérbeadókkal. A kormány most sem segíti a kiskereskedőket, ahogy a Covid elején sem tette – olvasható a lapban. A már érezhető válság egyes ágazatokat sújtó hatását feltérképező sorozatában ezúttal a kiskereskedelmi piacot vizsgálta meg az Mfor.hu.
NEÜ: ez a világ első globális energiaválsága
A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacának szűkülése, valamint a kőolaj-exportáló országok termelésének visszafogása a világ első valóban globális energiaválságát idézte elő – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója kedden a szingapúri Nemzetközi Energiahét nevű konferencián. A török szakember kockázatosnak nevezte a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei, az OPEC+ döntését, hogy napi 2 millió hordóval visszafogják a termelést, mert az ügynökség számításai szerint idén csaknem ennyivel emelkedik majd a kereslet. “Ez különösen kockázatos annak fényében, hogy a világ számos nemzetgazdasága a recesszió szélén táncol, és ez így globális recessziót okozhat. Nagyon szerencsétlennek tartom ezt a döntést” – idézi a török politikust az MTI.
Jelleggörbe, súlyozási kulcs
Lakossági gázrezsi: bonyolult kiszámolni, de egyszerű csökkenteni – írja a Világgazdaság. A cikk szerint aki pontosan szeretné tudni, hogyan számolják ki a gázszámláját, annak meg kell ismerkednie a jelleggörbe és a súlyozási kulcs fogalmával, továbbá elő kell keresnie az egyetemes szolgáltatóval kötött szerződését. Aki kisebb számlát akar, annak kevesebb gázt kell használnia.
“Napelemadó”
A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után – írja az Alternativenergia.hu. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána.
Fogas kérdés
Drágul a fogászati ellátás, kénytelenek áthárítani a páciensekre a költségnövekedést a fogorvosok – írja a 24.hu. Az áremelésekkel kockáztatják a fizetőképes kereslet akár jelentős csökkenését is, de nincs más választásuk a fogászati rendelőknek. Bár a fogászati turizmus újra felpörgött, csak kevés orvost érint, miközben a magyarok a korábbinál is látványosabban hanyagolják a kezeléseket.
Műjég
A tervek szerint november 17-én csütörtökön megnyit a Városligeti Műjégpálya, közölte a létesítmény fenntartója a honlapján. A Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft. egyúttal frissítette a jegyárakat is, amiket átlagosan közel a duplájára emeltek erre a szezonra. A jegyárakkal kapcsolatban korábban azt közölték, azok az elmúlt hat évben nem változtak, de most kénytelenek emelni, viszont szigorúan csak annyival, amennyivel a rezsiköltségek miatt szükséges – írja a 24.hu.