A magyar kormány a Gazdasági Versenyhivatallal közösen elindította az Árfigyelőt, ahol a vásárlók nyomon követhetik az élelmiszerek árának alakulását. Ráadásul a rendeletben meghatározott kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 15%-kal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük. Ez okozott némi versenyhelyzetet és árcsökkenést, de az összkép ennél árnyaltabb Raskó György szerint – írja az Agrárszektor.
Jelentősen emelkednek a kisboltokban az árak
Az agrárközgazdász szerint kettős folyamat figyelhető meg az élelmiszerárak alakulásánál. Egyrészről a kötelező akciózások miatt az érintett üzletekben valóban árcsökkenés figyelhető meg.
Viszont azoknál a boltoknál, melyek nem érintettek a kötelező akciózással, ott komoly emelkedés történt.
Raskó György szerint már a KSH szeptemberi jelentésében is megfigyelhető az a tendencia, amit szerint a liszt, a cukor, az étolaj mellett a sertéscomb és a csirkemell ára is jelentős mértékben nőtt. Ennek okát arra vezeti vissza, hogy a piacot rendkívüli mértékben megzavarja a kötelező akciózás.
A kisboltok ráadásul hatalmas hátrányt szenvedhetnek a nagyobb hálózatokkal szemben. A közgazdász szerint az akcióban részt nem vevő élelmiszerboltokból várhatóan el fognak párologni a vevők, és átmennek a diszkontláncokhoz. Úgy véli, hogy három nagy diszkontlánc piaci részesedése hatalmasra fog növekedni a kormány által bevezetett intézkedések miatt.
Ne számítsuk árcsökkenésre
A szakember úgy véli, hogy a koronavírus-világjárvány utáni időszakban egy olyan áremelkedés történt Európában és Magyarországon, hogy azoknál az árszinteknél, ahová felkúsztak az élelmiszerek, kizárt a visszarendeződés.
Szerinte az élelmiszerek nem lesznek többé a megszokott árakon a boltokban, az olcsó élelmiszerek korszaka véget ért.