Sokan fogyasztják, kevesen tudják: így működnek a boltokban kapható fehérjedúsított ételek
Egyre divatosabbá válnak a proteines élelmiszerek, különösen a desszertek: csaknem minden bolt polcain találunk proteines joghurtot, túró rudit és egyéb termékeket. Az Agrárszektor utánajárt, mi áll a trend mögött, és milyen hatással lehet a protein az egészségünkre.
Döntő szerepe van a tudománynak
A fehérjedúsított élelmiszerek elterjedésének okai az élelmiszeripari fejlesztésekben keresendők: a kutatás és a termelés is felismerte a fehérjedúsítás lehetőségeit, különösen a tejiparban. A tejtermékek nemcsak egészségesek, hanem változatosak, és rengeteg lehetőséget rejtenek magukban: a túró rudi, a krémtúró vagy a gyümölcsös joghurtok például kiválóan dúsíthatók fehérjével.
“Az emberek egyre inkább a tudatos táplálkozás felé fordulnak, és a fiatalabb generáció különösen figyel a bevitt energia, zsír-, fehérje- és szénhidráttartalom ellenőrzésére. Egyértelművé vált, hogy a fehérje fontos szerepet tölt be a táplálkozásban, ezért nőtt meg az érdeklődés a magasabb fehérjetartalmú élelmiszerek iránt” – magyarázta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója.
Nem érdemes túlzásba vinni
Bár a fehérje fontos tápanyag, túlzott fogyasztása terhelheti a vesét. Az optimális fehérjebevitel kortól és fizikai aktivitástól függően változik:
az átlagos napi fehérjebevitel 53 gramm egy főre vetítve, ami testtömegkilogrammonként 0,8 grammnak felel meg.
A gyerekeknek kicsit több, általában 1,2 gramm/testtömegkilogramm fehérjére van szükségük, míg idősek esetében ez az érték akár 1,5 gramm is lehet. Sportolók és nehéz fizikai munkát végzők esetében az ajánlott bevitel elérheti az 1,8-2 grammot testtömegkilogrammonként. Ezen értékek mellett nem áll fenn a veseterhelés kockázata.
Az sem mindegy, milyen eredetű fehérjét fogyasztunk: “a fehérje hasznosulását nagymértékben befolyásolja az esszenciális aminosavak jelenléte és aránya. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az aminosavakat, ezért külső forrásból kell ezeket bevinni. Az állati eredetű fehérjék esszenciális aminosav-tartalma kedvezőbb és biológiai értékük is magasabb. Ezt az értéket egy skálán mérik, amelynek alapja az anyatej és a tojás, amelyek biológiai értéke 100%. Ehhez viszonyítva a tej értéke 90-92%, a húsé 88-94%.
Ha például tojásfehérjét és savófehérjét kombinálunk, akkor 120% fölötti értéket is elérhetünk
– magyarázta a MATE intézet igazgatója.
A növényi fehérjék biológiai értéke általában alacsonyabb, 50-70% között mozog. Bár a különböző fajta fehérjék kombinálhatók a legjobb aminosav-összetétel érdekében, az állati fehérjék hasznosulása lényegesen jobb. Az állati eredetű húsok fehérjetartalma például 20%, optimális aminosav-összetétellel, így kisebb mennyiség is elég a szükségletek fedezésére.
Ezek a legjobb proteines termékek
Az, hogy mennyire lesz tartós a fehérjedúsított élelmiszerek trendje, egyelőre kérdéses. A tejtermékekhez viszonylag könnyű fehérjét adni, más termékek esetében azonban bonyolultabb lehet a folyamat: a fogyasztók pedig érzékelhetik az eltérést az ízben és állagban is.
A jövőben várhatóan növekedni fog a fehérjével dúsított élelmiszerek aránya, és az ipar célja, hogy minél jobb tápértékű és hasznosulású fehérjéket alkalmazzon
– mondta Dr. Friedrich László. “Kiemelten fontos a melléktermékekből származó fehérjék beépítése az élelmiszerekbe, például a sörgyártásból az élesztő által termelt fehérjék felhasználása. Ez különösen jelentős a globális fehérjeellátás szempontjából, az új feldolgozástechnológiáknak köszönhetően, például a nagy hidrosztatikus nyomáskezelés, ahol a hosszú fehérjeláncok kisebb részekre darabolódnak, így akár 20-30%-kal javítható az emészthetőség és a fehérjehasznosulás, így nagyobb populációt lehet ellátni ugyanannyi élelmiszer-alapanyagból. A kutatás-fejlesztés és a technológiai fejlesztések kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, amelyet hazai és nemzetközi intézmények között a MATE-n is aktívan vizsgálnak.”