Nagy dilemmák előtt áll az európai textil- és divatipar, számol be róla a Világgazdaság. Az uniós szabályok kötelezik a gyártókat az újrafeldolgozható anyagokra való áttérésre, csakhogy a pamut az eddig alkalmazott technológiákkal szinte újrafeldolgozhatatlan – miközben ebből készül a ruháink közel fele.
A legnépszerűbb anyag nem felel meg a szabályoknak
Az Európai Unió szabályozása szerint 2030-ra az itt forgalmazott textilek 50 százalékának részben, negyedének teljesen újrafeldolgozhatóvá kell lennie,
2050-re pedig el kell érni a teljes újrahasznosíthatóságot.
Csakhogy van egy bökkenő: a legnépszerűbb textília a pamut, ami egy rendkívül nehezen, vagy szinte egyáltalán nem újrafeldolgozható anyag. A WWF (Természetvédelmi Világalap) szerint 43 százalékban ebből ruházkodnak az Európai Unióban.
Fejenként 15 kilót veszünk belőle évente
A probléma méretét érzékeltetendő: a mintegy 450 millió európai a statisztikák szerint fejenként évi átlag 15 kilogramm ruhát vásárol. Ha a lapok idézte adatok korrektek, és a pamut súlya nagyjából az átlagnak megfelelő, akkor a Világgazdaság számítása szerint
évi 2,9 millió tonna ruha újrahasznosíthatóságának a megoldásáról van szó
– vagy a lecseréléséről más anyagra. Mégpedig rövid idő alatt: 2030, amikorra mindezt már legalább részben meg kellene oldani, nagyon közel van. A Tailorlux ügyvezető igazgatója, Tobias Herzog szerint azonban a kidobott pamutruházat csupán 20 százalékban újrafeldolgozható. Ezek szerint hatalmas mennyiségű pamut öltözetnek el kellene tűnnie a piacról a következő években.
Mi lesz a pamut helyett?
“A [pamut] lecserélésre olyan anyagot kell találni, ami kimutathatóan kisebb környezetkárosítást okoz, miközben a felhasználási tulajdonságai ugyanazok és a kereslettel is találkozik” – mondta a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakembere, Harald Junker. A divatszakértő és designer Jeroen van Rooijen megadja a választ: szerinte az egyetlen lehetőség a műanyag felhasználásának növelése, ami sajnálatos következményekkel járna.
Ami a pamutot illeti, kevesen tudják, de az újrafeldolgozhatóság hiánya mellett környezetvédelmi szempontból is aggályos a használata:
egy kilogramm sztenderd pamut előállításához tízezer liter vízre van szükség és egy liter vegyszerre.
A műanyag előállításához kevesebb víz kell, azonban ruházatként a pamutnál kevésbé kényelmes. “A pamut az egyik legkényelmesebb dolog, egész évben viselheted, az iparág egyik fő alapanyaga – kommentálta a kérdést van Rooijen, aki szerint hamar eljöhet az idő, amikor nem sok pamut marad az EU-ban. A következtetést is levonta: “a pamut politikává válhat, és luxuscikké, mint a selyem.”