Magyarországon az öröklés menete hivatalos közjegyzői eljárás keretében zajlik. Haláleset után a közjegyző hagyatéki eljárást indít, amely során megvizsgálják az elhunyt vagyonát, tartozásait és az örökösök jogait.
Ha van végrendelet, akkor az abban leírtak alapján zajlik az öröklés, ellentétes esetben a törvényes öröklési rend lép életbe, amely szerint elsősorban a közeli hozzátartozók (házastárs, gyermekek, unokák) örökölnek.

Sokan nem tudják, de ha valaki örökös nélkül hal meg, vagy ha az örökösök visszautasítják a hagyatékot, akkor az állam örökli a vagyont és az adósságokat is – írja a Pénzcentrum.
Ez azt jelenti, hogy ha valakinek nincs közeli rokona, aki örökölne, vagy senki sem fogadja el az örökséget, akkor minden vagyontárgy – ingatlanok, pénz, ingóságok – az államhoz kerül.
Az a helyzet is fennállhat, hogy az állam több adósságra tesz szert az öröklés során mint vagyont. 2020-ban ez úgy nézett ki, hogy 6,7 milliárd forint tartozás került az államhoz. Korában minderről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nyilatkozott, azonban már nem vezet külön nyilvántartást erről.
A közjegyzők szerint ma már egyre többen írnak végrendeletet, de sokan elfeledkeznek a digitális vagyonukról, például kriptopénzeikről vagy közösségi média profiljaikról.