Óraátállítás 2022: fontos tudnivalók a téli időszámítás kezdetéről
A téli időszámítás minden év októberének utolsó vasárnapján kezdődik, azaz 2022-ben október 30-án – bár minden bizonnyal nem sokan fognak emiatt felkelni, de az órákat hajnali három óráról kell visszaállítani kettőre, ami önmagában nem tűnik különösebben jelentős dolognak, sok szempontból viszont mégis az. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy hogyan alakult ki a téli és a nyári időszámítás, hogy mi az értelme, ha egyáltalán van neki és hogy hányszor kell még ezt megtennünk, mielőtt végleg eltörlik a két különböző időszámítást?
Kevés dolog van, ami jobban megosztaná az embereket, mint az óraátállítás, amit eleinte elsősorban energiahatékonysági szempontból tartottak hatékonynak – most már azonban ez az elképzelés is megdőlni látszik. Ahhoz, hogy megértsük, mi okozza a két tábor közti feloldhatatlannak tűnő ellentétet, nézzük meg, hogy egyáltalán miért alakult ki az óraátállítás szokása!
A háború hozta el a kétféle időszámítást
Mindannyian tapasztaljuk, hogy a nappalok és az éjszakák hossza folyamatosan változik az év során, a Föld tengelyének ferde dőlésszöge miatt. A nyári időszámítás már Benjamin Franklin fejében is megfogalmazódott az 1700-as években, de az ötlet a huszadik század derekáig nem nyerte el az emberek tetszését – fontos hozzátenni, hogy maradéktalanul később sem, de ez egy másik történet.
Az egész procedúra lényege az, hogy ha nyáron egyszerűen később sötétedik, az emberek később térnek nyugovóra, akkor magától értetődően később kell a villanyokat is felkapcsolni, ami jelentős spórolást jelent. Erre a megtakarításra azonban Európának egészen az első világháború közepéig, 1916-ig nem igazán volt szüksége. Ebben az évben azonban több országban, köztük Magyarországon is bevezették a nyári időszámítást, hogy spóroljanak a különböző energiaforrásokkal és így több jusson a háború fenntartására. Az ötlet eleinte egyébként rendkívül sikeresnek bizonyult, a második világháború alatt már Angliában és az Egyesült Államokban is bevezették az óraátállítást. Magyarországon egyébként eddig összesen négyszer vezették be a nyári időszámítást, ez azt jelenti, hogy három alkalommal egy bizonyos idő után el is törölték – az 1980-ban bevezetett időszámítás azonban azóta, immár 42 éve érvényben van.
Fizikailag megterhelő és nem spórolunk vele
Annak ellenére, hogy a mai napig nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy hasznos-e a kétféle időszámítás alkalmazása, az biztos, hogy a tudomány képviselőinek jelentős része a téli – vagyis az eredeti – időszámítást támogatja.
A Magyar Alvás Szövetség szerint például a tavaszi óraátállítás során eleinte negyven perccel kevesebbet alszunk, ami a későbbiekben ugyan tizenkilenc percre csökken, de sosem tűnik el teljesen. Sokak szerint ráadásul, mivel hosszú évezredekig éltük úgy az életünket, hogy a természetes – vagyis a téli időszámításkor tapasztalt – fényviszonyokhoz igazítjuk a napjainkat, így a szervezet sosem lesz képes alkalmazkodik ahhoz a helyzethez, amikor ezt mesterségesen felborítjuk. Ráadásul a mai modern világban már képesek vagyunk a fényviszonyokhoz igazítani az energiafogyasztókat.
Téli vagy nyári időszámítás?
Talán sosem volt olyan erős vita világszerte az óraátállítás kapcsán, amelynek szószólói abban egyetértenek: nincs szükség rá. Az országok mintegy 60 százaléka nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését.
Az Európai Unióban is, ahol évek óta nem tudnak érvényt szerezni annak, hogy megszűnjön ez az eljárás. A tagállamokra vár a döntés: a nyáriban, vagy az eredeti, úgymond természetesnek tartott téli verzióban maradjunk. Nagyon sokan – közöttük mi magyarok is – a nyári időszámítást preferáljuk, számítva arra, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság tovább tarthat.
A téli verzió hívei pedig a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt berzenkednek. A kronobiológia és az alvástudomány a hosszú évmilliókon keresztül kialakult, és a cirkadián ritmusunknak leginkább megfelelő téli változatot preferálják. A Magyar Alvás Szövetség, amely ez utóbbinak a fontosságára hívja fel a döntéshozók figyelmét, az idei közleményében megjegyzi: “Elképzelhető, hogy az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok” – hangsúlyozta G. Németh György, a szövetség elnöke.
Az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat – hangsúlyozza a Magyar Alvás Szövetség.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Villanyszámlák: itt a rendelet, januártól új árszabályozást...
Friss árlista: ennyit kapsz a régi háztartási gépeidért a...
Furcsa, kínai nyelvű hívásokkal zaklatják a magyarokat - itt a...
Retró-kvíz: mit ismersz a nyolcvanas évekből?
Ez buktatja le a "banántrükköt" bevető vásárlókat az...
