Bár a magyarok szívesen veszik a hazai termelők áruit, zöldségre és gyümölcsre azonban 3 ezer forintot sem költenek. Manapság a mezőgazdaság szereplői csak a kereskedők igényeinek tesznek eleget, ellenben a zoldseges.com összekötné a termelőket és vevőket a kölcsönös haszon reményében.
A zoldseges.com egy online piactér, ahol a termelők meghirdethetik áruikat, az oldal pedig kapcsolatot teremt köztük és a vásárlók között. Alapítója, Goda Szilárd elmondta: a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal.
Fotó: Getty Images
3 kiló zöldséget, gyümölcsöt sem veszünk
Goda Szilárd a 168 órának adott interjújában elárulta, hogy a koronavírus magyarországi megjelenése előtt, februárban végeztek kutatást. 32 123 személy megkérdezésével készült felmérésből kiderült:
a válaszadók 55 százaléka nagyobb áruházláncokban vásárol zöldséget és gyümölcsöt, ahol az árak a húséval vetekszenek, ez azonban nem fedi az előállítási költségeket
a válaszadók 60,1 százaléka kifejezetten a hazai termesztésű árut keresi, 57,4 százaléka pedig közvetlenül a termelőtől is vásárolna zöldséget és gyümölcsöt
a magyar lakosság 60,1 százaléka egy-egy alkalommal kevesebb mint háromezer forintot költ zöldségfélékre, a megvásárolt termékek súlya pedig a 3 kilót sem éri el
olyan árukat is hiányolnak a vásárlók, amely a magyar kertekben is megterem, például: cseresznye, bodza, birs, mángold, sóska, málna, dió, csemegekukorica
a megkérdezettek csupán 9,1 százalékának felelnek meg az import élelmiszerek, a legtöbben hazai árukat preferálják
a fogyasztók 70,2 százaléka hajlandó neten vásárolni, és több mint 5 százalékuk vett már legalább egyszer online zöldséget és gyümölcsöt
Fellendülhetne a mikrogazdálkodás
Goda azt is kihangsúlyozta, hogy az országban a kistermelők aránya egyre alacsonyabb, s a gazdasági konjunktúrának is véget vetett a koronavírus-járvány.
“A tőzsdén a befektetők ekkor szoktak beszállni egy részvénycsomagba, ezt a lehetőséget jelen esetben a vidéki kistermelők jelentik. Ráadásul a mezőgazdaság képes lenne felszívni a most utcára kerülő, vidéken élő rétegeket, akiknek gondoskodniuk kell majd a családjuk megélhetéséről. Ezzel fellendülhetne a magyar mikrogazdálkodás, amit remélhetőleg felismer majd a politika is” – mondta a portálnak a zoldseges.com alapítója.
“A gazdák a terményükért általában a bolti árakból befolyt bevétel 30 százalékát kapják meg, ennél többet csak akkor látnak, ha azt maguk értékesítik a fogyasztóknak.”
Segítséget nyújtanak
A zoldseges.com segítene a termelőknek, hogy jóformán közvetlen kapcsolatba kerüljenek a vásárlóikkal, de egy magasztosabb cél is a szemük előtt lebeg.
“Először nekünk, az oldal üzemeltetőinek kell megnyernünk a termelőket, hogy merjenek közvetlenül értékesíteni. Eddig máshogy gondolkodtak, más nyelvet beszéltek: a hatékony termelésre koncentráltak, és esélyük sem volt a kereskedői nyomás mellett másra figyelni. Mázsaszámra adják el a terményeiket, teherautónyi tételekben gondolkodnak. Ez most azonban változik: a zoldseges.com ugyanis kapcsolatot létesít termelők és fogyasztók között. A gazdák közvetlenül elégíthetik ki a vásárlók – főként a járvány miatt megváltozott – igényeit. Ehhez pedig nem kell sok, csupán sérülésmentes csomagolás, és mindig picit többet mérniük, amitől a vevők biztosan elégedettek lesznek velük. Összességében mi a vidéki megélhetést szeretnénk biztosítani. A ’80-as évek jólétét szeretnénk megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal” – folytatta Goda, hozzátéve: terveik szerint az idén havi 300 új KERT profil jön létre, azaz ennyi gazda csatlakozik az oldalhoz. Nem akarják korlátozni az árusokat, de szeretnék, ha importtermékek nem kerülnének fel az online piactérre.
“Az alkalmazás nem egy webshop, ez egy piactér. Profiljuk kizárólag a termelőknek van, így szállítási módokat ők adnak meg, a kiszállításért egyedül ők felelnek. Amit mi teszünk, hogy a vásárló fizetéséről értesítjük őket, a pénzt viszont csak a csomag átvétele után juttatjuk el nekik. Ennél jobban nem kívánunk beavatkozni a termelő és a vevő kapcsolatába” – mondta az alapító, hozzáfűzve: próbálják a termelőket összekötni olyan cégekkel, amelyek eddig élelmiszer-logisztikával foglalkoztak, s fő piacuk a vendéglátás volt.
Azon dolgoznak, hogy az áru minél kevesebb kilométert tegyen meg, a szállításszervezés gyeplője pedig a kereskedők helyett a termelő kezében legyen.
Goda végezetül leszögezte: a feladat most az, hogy újrainduljon a hazai mezőgazdaság vérkeringése, és a „lélegeztetőgépeket” mielőbb továbbadják a gyengébb ágazatok szereplőinek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
