Önkéntes banki kamatplafon: egy átlagos család akár 6 millió forintot is spórolhat
Nagy Márton miniszter javaslatára, a Bankszövetség támogatása mellett a kereskedelmi bankok 2023. október 9-től önkéntes kamatplafont alkalmaznak annak érdekében, hogy erősödjön a verseny a hitelpiacon, valamint új erőre kapjon a lakossági és vállalati hitelezés – közölte kedden az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ez az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelentett a kamatplafon életbe lépésekor.
Decemberben a felek között arról született megállapodás, hogy
2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok és a vállalkozások számára egyaránt 10 százalék alatti, azaz egy számjegyű hitelkamatok váltak elérhetővé – ismertette közleményében a tárca.
Az önkéntes kamatplafon fokozta a piaci versenyt, ráadásul növelte a transzparenciát is, hiszen az ügyletek mind nagyobb hányada a meghirdetett kamatszintek mellett és nem egyedi kamatalkukban született.
A bankok előzetesen bejelentett kamatváltoztatásai alapján megállapítható, hogy a pénzintézetek jelentős része a 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon alatti szinteken kínálja majd lakáshiteleit a családok számára, így egyes lakossági ügyfelek akár 7 százalék alatti ajánlatot is elérhetnek – írták.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja szerint mindezzel az önkéntes kamatplafon egy átlagbérrel rendelkező ügyfél számára – 20 millió forintos és 20 évre felvett hitel esetében – akár havi 12 százalékos törlesztőrészlet megtakarítást jelenthet. Az önkéntes kamatplafonnak köszönhetően ugyanis a korábban látott 174 ezer forintos törlesztőrészlet 20 ezer forinttal, 154 ezer forint alá csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy
egy átlagos család zsebében a teljes futamidőt tekintve 6 millió forinttal maradhat több.
Ráadásul az ügyfelek a csökkenő kamatok mellett az egymással versengő bankok egyéb, az ügyfeleket megszólító kedvezményeiből is profitálhatnak.
A csökkenő kamatok és az önkéntes kamatplafon intézménye érdemben járulhat hozzá, hogy idén újra dinamikusan, 4 azázalékos ütemben bővüljön a GDP. Az NGM várakozása szerint – hasonlóan a korábbi évek tapasztalatához – a banki kamatok 6 százalék körüli szintre csökkenésével egyre inkább erőre kaphat a lakáshitelezés, ezáltal segítve a beruházok növekedését, az építőipari teljesítmény helyreállását – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
(MTI)