Az étolaj harminc, a baromfihús tíz, a margarin öt százalékkal drágult egy év alatt, ám ezek mellett is sok termék ára emelkedett. Tíz százalékos drágulás jellemző a péksüteményekre és kenyerekre, ám az alapvető fogyasztási cikkek mellett a tartós fogyasztási cikkek árában is emelkedés ment végbe – ez utóbbiak esetén nagyjából öt százalék.
Vesszük, mert muszáj
2017 óta folyamatosan nőtt az infláció mértéke, amit a koronavírus első hulláma enyhített, októberben mégis hat és fél százalék körül mozgott, novemberre pedig még ennél is többet várnak a szakemberek. Habár az élelmiszerboltok forgalomcsökkenést nem tapasztalnak, az üzletekben is érezhető, hogy a vásárlók egyre kevesebbet kapnak a pénzükért. A paprika például tíz százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor. Az elemzők szerint az alapanyagárak, az energiaár emelkedése, a globális chiphiány, a szállítási költségek emelkedése és a forint gyengülése együttesen hozzájárult a dráguláshoz.
Az árak utoljára 9 éve, 2012-ben száguldottak ilyen mértékben.
A drágulás a szegényeket jobban sújtja, hiszen a jövedelmük nagyobb részét kell feláldozniuk. De vásárolunk, mert kell. A rossz hír viszont az, hogy amíg a tengeri szállítmányozási árak nem térnek vissza a régi kerékvágásba, addig az importárak sem fognak csökkenni. Az RTL Fókusz szerint a hozzáértők azt mondják, a hét százalékot még idén elérheti a pénzromlás üteme, a tervezett inflációs cél, a három százalék jövőre is csak álom marad.
Szakértők szerint nem szabad hagyni, hogy a pénzünk elértéktelenedjen: az ingatlan hosszú távon jó befektetés és a részvénybefektetések is.