A steaksütés egy első ránézésre pofonegyszerűnek tűnő művelet, ám valójában egy rendkívül komplex tudományról kell beszélnünk. Amennyiben van egy jól behatárolt steak preferenciánk, mondjuk a medium, vagy a medium rare (igen, a cikk szerzője a Well Done Steak Tagadók Egyházának harcos igehirdetője), akkor a jó steaket a rossztól másodpercek választhatják el. Ha nem vagyunk jókor jó helyen, kénytelenek leszünk krokodilkönnyekkel a szemünkben rágódni azon a száraz húsdarabon, amiből egy vajpuha, szaftos ízmennyország is lehetett volna.
Szóval, ha steaksütésre adnánk a fejünket, de nem vagyunk ezer danos mesterei a műveletnek, akkor pontosan kell tudnunk másodperces szinten, hogy mi zajlik a grillsütőben és erre a legjobb megoldás a MEATER hőfokmérő. Ugyan többféle hőfokmérőt is találunk a piacon, ám azok nem steaksütéshez valók.
A hőfokmérő alap esetben arra jó, hogy ha egy nagyobb darab húst sütünk órákon át, akkor időnként meg tudjuk vele nézni, hogy megközelítette-e már azt a belső hőmérsékletet, ami után befejezettnek könyvelhetjük el a sütési folyamatot.
Ehhez a húst ki kell venni a sütőből, bele kell szúrnunk a hőfokmérőt, majd ki kell húznunk és jobb esetben készen vagyunk, rosszabb esetben meg mehet vissza a husink a sütőbe bele. Aranyszabály azonban, hogy a grillben sülő steaket nem cseszegetjük percenként, mert többet ártunk vele, mint használunk.
A MEATER-t viszont benne hagyhatjuk a húsban, mivel nincs olyan tartozéka, ami mondjuk műanyagból van és ezért megégne a grillben.
Emellett okos is, tehát a steakünk belső hőmérsékletét átdobja a telefonunkon lévő appra, amin beállíthatjuk, hogy mennyire akarjuk megsütni a húst, az app pedig megmutatja nekünk, hogy az elérni kívánt állapothoz milyen belső hőmérsékletre van szükségünk, illetve azt is, hogy ahhoz képest hol tart éppen a húsunk.
Mindezeken felül az alkalmazás egy hozzávetőleges időt is számol nekünk, azaz megmondja, hogy kb. még hány percig kell sütnünk a szépreményű vacsoránkat ahhoz, hogy ne legyünk a végén szomorúak. A MEATER-nek további jó tulajdonsága, hogy nem igazán szorul a szó hagyományos értelmében töltésre, tehát nem kell bedugni sehová, egyszerűen csak vissza kell tennünk a dobozába és a töltést ott bent már intézi is magától.