Már a rómaiak is ide jártak vásárolni: az Óbudai piac története képeken
A nagy vásárcsarnokokhoz képest apró épületben Budapest egyik legjobbra értékelt piaca bújik meg. A struktúrát gyakran kritizálják rendhagyó esztétikuma és elavult tetőszerkezete miatt. A mai piac helyén egészen a ’80-as évekig nagyrészt a szabad ég alatt folyt az adásvétel, az épület csupán 1997-ben készült el. Kevesen tudják azonban, hogy az óbudai piacozás története több száz évre nyúlik vissza.
A vándorló piactér
Óbudán lépten-nyomon római kori emlékekbe botlik az ember. Az ókori Aquincum romjai között megtalálhatók az egykori élelmiszer- és húspiac, a macellum maradványai is: még azt is tudjuk, pontosan hol ült a piacot felügyelő tisztviselő, írja az Óbudai Anziksz. A vásárteret a III. században építették, hasonlóan a kor többi piacához: a szűk központi udvart oszlopos árkádsor határolta, ami 18 üzletnek adott otthont. Az udvar közepén emelkedett a tholos: a magas, félkör alakú épületben tartották a méréshez szükséges súlyokat, és a piacfelügyelő is innen végezte munkáját.
A római korban épített piac feltételezhetően egészen a tatárjárásig működött valamilyen formában. Az ezt követő elnéptelenedés és vándorlás következményeképp a piactér átkerült az Óbudai Zsinagóga előtti térre. Ebből a korból is gazdag régészeti emlékek maradtak ránk: a háromszög alakú vásárteret és a körülötte álló házakat részletesen feltárták. Tudjuk azt is, hogy a házakhoz pince- és raktárhelyiségek is tartoztak. A piac a révhez közel, Budát az északi településekkel összekötő utak mentén működött, ezért Európa nagy részéről megfordultak rajta portékák. Akkoriban csütörtök volt a piac napja, ezen a napon árulhatták gazdag kínálatukat a helyi kereskedők. A középkori piac Buda elestéig működött; ezután a török hódítás okozta elnéptelenedés a piac megszűnéséhez vezetett.
Nehéz kezdetek
A Kórház utcai piac a ’20-as évek végén telepedett meg jelenlegi helyén. A 20. század első évtizedeiben a Flórián térbe torkolló, ma már nem létező Tavasz utca adott otthont a piacnak: ezt a területet az Árpád híd építése és új villamossínek letétele miatt szanálták, ezért a piacnak is mennie kellett. A korábbi áldatlan higiéniai állapotok miatt a városvezetés úgy döntött, új vásárcsarnokot húz fel Óbudán.
A Kórház utca – Szél utca – Vihar utca – Verőfény utca által határolt területen korábban katolikus temető feküdt: itt húzták fel 1929-re az új piac épületét.
A részben zárt, részben nyitott komplexum a legújabb építészeti vívmányokat követve épült, és divatos pasztellszínű festést kapott.
Az árusok mégsem szerették: az új hely nehezen megközelíthető volt, illetve a bódék ára is növekedett. A Friss Ujság így írt az ügyről 1929-ben: “A vásárcsarnoki és piaci kereskedők szerdán tartott gyűlésén elkeseredett hangon tették szóvá, hogy a mai helybérek száz százalékkal magasabbak a békebeliekkel.”
Feltűnést keltett a Flórián-téri árusok panasza, akiket az új Kórház utcai piacra telepítettek át, s míg a régi piacon 18 pengőt fizettek, új helyükért 33 pengő 60 fillért követelnek.
Az árusok nehezményezték azt is, hogy az új piac messzire esik a közlekedési csomópontoktól: “Rámutattak arra is, hogy a Kórház-utcai piac drágán, körülményesen megközelíthető lakatlan helyen épült, ahol a piaci árusok tönkremennek.”
A Kórház utcai piac népszerűtlensége ellenére ’40-es években új, ovális alakú épületet is felhúztak a piac területén: részben itt, részben pedig a csarnok előtt fekvő üres területen folyt az üzletelés.
A fellendülés évtizedei
A II. világháború bombázásai során a piac komoly károkat szenvedett, de ezeket hamar orvosolták. A háborút követő évtizedekben a Kórház utcai vásárcsarnok végre elérte a neki szánt népszerűséget: a piac nyüzsgő életéről a Fortepan képei tanúskodnak.
1976-ban a kedvező időjárásnak köszönhetően különösen jó évük volt a gyümölcs- és zöldségtermesztőnek. A Kórház utcai piacon tapasztalt nyüzsgésről így írt a Népszabadság:
“Óbudán a Kórház utcai piac Zöldért-boltjának a vezetője, Kovács Istvánné elégedett. – „Ez az első péntek az idén, amikor elmondhatom, végre bőséges a kínálatunk” – mondja. – „Annyi árut kaphatunk a Nagyvásártelepről, amennyit rendeltünk. Tele van a pult áruval.” Most kevesebb ideges embert látni, mint akár egy héttel ezelőtt, türelmesen várakoznak, míg sorra kerülnek. A Zöldért-boltban a legnagyobb a forgalom, a magánkereskedők standjain is sok az áru, erre a piacra a környező falvakból a kistermelők is hoznak fel árut. Reggel van még, úgy látszik, még nem tájékozódtak eléggé, mert náluk jóval drágább az áru, mint a szövetkezeti kereskedelemben.”
A saláta öt forint, a zöldborsó kilója 14 forint. Az újkrumpliért 15 forintot kérnek. A Zöldértnél viszont a salátát 2,50- ért, a zöldborsót 9,80-ért, az újburgonyát 9,60 forintért adják.
Ekkor még a ’40-es években épített és azóta felújított épületkomplexumot használták az árusok. A beltéri és kültéri piacot végül a ma is működő, ’80-as és ’90-es években felhúzott csarnok váltotta fel, amit a 11-es főút építése és az Árpád híd kiszélesítése tett szükségessé. A tervekről így írt az Esti Hírlap 1980-ban:
“A III. kerületi műemlékfeltárások a Kórház utcai piac területét is érintik. Ezért a szakemberek már hozzáfogtak a piac áthelyezésének előkészítéséhez. Az új piac inkább csarnoknak beillő vásárlóhely lesz, mintegy 7-8ezer négyzetméter alapterületen a Vörösvári út bal oldalán, a Flórián üzletközponttal majdnem szemben. Munkálatai 1982-ben kezdődnek, s a befejezésig megmarad a Kórház utcai piac.”
A megújulástól a jelenig
Az új épületet Halmos György és Tihanyi Judit tervezték. Az építkezés három ütemben valósult meg: először a csarnok Vihar utcai oldala lett kész 1985-ben, az udvarrészek befedése 1993-ban történt, és végül a Szél utca felőli rész is megújult 1997-ben.
A Lehel Csarnokhoz hasonlóan sokan bírálták a Kórház utcai piac új épületét is: sokaknak nem tetszett a főként betonelemekből épült struktúra, másik a régi piac hangulatának elvesztése miatt aggódtak. A vásárlók és az árusok mégis hamar birtokba vették az új csarnokot. 2005-ben így írt a Kórház utcai piacról a Budapesti Reggel:
A búskomor hangulatot töri meg némileg a piac délelőtti nyüzsgése. A kétoldali begónia- és orchideasorfal valamennyit javít az ember kedélyén.
“A ruhaboltok küszöbeinél pedig már kacagó háziasszonyokat is látni. A szemtelen piaci legyeknek is jó a kedvük, legalábbis önfeledt szárnyalásukból erre lehet következtetni. Vezérük először egy túlérett banánt használ leszállópályának, majd egy félbevágott görögdinnye húsába tapicskol. Társai némi vacillálás után követik példáját. A gyümölcs sajnos vevőre talál, így ijedten szétrebben a potrohos banda. A raj a vecsési savanyúság felett körözve piheni ki a szokatlan üldöztetést, hogy aztán újdonsült erővel lendüljön támadásba. A libatepertő nem nyeri el tetszésüket, csak pár percig szipókázzák. Betérnek a sütödébe is, mert a sajtos stangli frissen sült. Végül a falatozó környékem tombolják ki magukat. Nincs is jobb egy mustárba mártogatott kolbász maradékánál.”
A piac népszerűsége azóta is töretlen: a 24.hu szerint a Kórház utcai vásárcsarnok 2019-ben a legjobb piacok közé tartozott Óbudán. “Nem szép se kívülről, se belülről”, írják, az alacsony árak és a jó minőség miatt mégis megéri itt vásárolni. A PiacOnline szerint is érdemes innen beszerezni a hétvégi ebédre valót, az itt kapható vecsési savanyúság ugyanis a legjobb a fővárosban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
