Egy idegen nyelv ismerete ma már olyan alapkészség, ami nélkül gyakorlatilag lehetetlen érvényesülni a világban. Ehhez azonban jó tanárok, megfelelő oktatás és persze megfizethető nyelvvizsgák is elengedhetetlenek. Az Eduline által összegyűjtött adatok alapján az elmúlt években jelentősen csökkent a vizsgára jelentkezők száma, ami elsősorban a koronavírusnak és a kormányzati döntéseknek köszönhető, valamint annak, hogy mindezek miatt ma már jóval többet is kell fizetnie annak, aki nyelvtudást igazoló papírhoz szeretne jutni.
A kormány a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben is úgy döntött, hogy nem kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez, ami miatt alaposan megcsappant a vizsgára jelentkezők száma. A kata tavalyi eltörlése pedig a vizsgáztató tanárok helyzetét nehezítette meg, nem sokkal később aztán elszabadultak az energiaárak és az infláció, a kormány pedig úgy döntött, hogy végleg eltörli a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemeken. Egyszóval:
az elmúlt három-három és fél év alaposan megtépázta a szektort, ami meglátszik a vizsgák árain is.
Az Eduline által vizsgált központok először tavaly nyáron emeltek az áraikon, nagyjából ötezer forinttal. Az ELTE Origo Nyelvvizsgaközpontban 35 ezer helyett 40 ezret, míg az Euroexam esetében 39500 forint helyett 46500 forintot kellett fizetni egy-egy bizonyítvány megszerzéséért. Az infláció, az energiaárak emelkedése pedig csak még nagyobb drágulást hozott magával: az Origónál további ötezer forintos emelés jött, az Euroexamnél pedig közel 50 ezer forintra emelték az árat. A mostani állás szerint az Origo esetében már
50 ezer forintba kerül, ha valaki nyelvvizsgát szeretne, ami a tavaly nyári 35 ezres árhoz képest 43 százalékos drágulást jelent.
Annak ellenére, hogy az Euroexam ára jelenleg stagnál, a jelenlegi helyzetet figyelmbe véve egyáltalán nincs kizárva az, hogy hamarosan a nyelvvizsga piac is inflációkövetővé válik.
A lapnak nyiltakozó szakértő, Rozgonyi Zoltán szerint a nyelvizsga-kötelezettség megszüntetése miatt mostanra tizenöt százalékkal csökkent a vizsgázók száma, így ugyanannyi tanárra jóval kevesebb diák és ebből fakadóan jóval kevesebb pénz is jut. Míg 2019-ben 124 ezer vizsgázó volt országosan, 2022-ben már csak alig több mint 80 ezer fő szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt.