A Nébih májusi „karanténkutatásából” kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető. A kétheti élelmiszertartalékkal, valamint a heti egyszeri (vagy még ritkább, esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze – közölték.
Vásárlási és tárolási tanácsokat adnak
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek. Éppen ezért a Nébih összeállított egy útmutatót, amely segítséget nyújt az élelmiszerek tudatosabb tartalékolásához. A kiadvány hasznos tanácsokat, ötleteket tartalmaz többek között az otthoni élelmiszertartalék összetételére, tárolására, felhasználására és természetesen az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülésére. A Nébih egyúttal játékos kihívásra invitálja mindazokat, akik az útmutató segítségével állítják össze otthoni élelmiszertartalékukat. A kihívás részletei megtalálhatók a hivatal Maradék nélkül programjának Facebook oldalán.
Miért jön jól a tartalék?
Humán járványügyi veszélyhelyzetre vonatkozó szempontok
• Felkészülten ér minket, ha esetleg (akár önkéntes, akár hatóság által elrendelt) karanténba kell vonulnunk.
• A vásárlások gyakoriságának csökkentésével egyúttal az emberi kontaktusok számát is csökkenteni tudjuk. Ha
kevesebben vannak az üzletben, könnyebb betartani a biztonságos távolságot is másoktól.
• Megelőzhetők a pánikvásárlás okozta vásárlási hullámok. Bár a hazai élelmiszeripar képes ellátni a magyar
lakosságot, a járvány első hulláma rávilágított arra, hogy a kezdeti időszakban jellemző pánikvásárlások eredményezhetnek időszakos készlethiányt.
Egyéb veszélyhelyzet esetére is ajánlott
• Természeti vagy ipari katasztrófák szintén okozhatnak átmeneti készlethiányt. Otthoni élelmiszertartalék létrehozása különösen ajánlott azokon a településeken, amelyeket elzárhat a külvilágtól egy havazás vagy árvíz.
Veszélyhelyzet esetén természetesen a katasztrófavédelem segítségére is számíthatunk, de ha előre gondolkodunk, megkönnyíthetjük a munkájukat.
Környezetvédelmi szempontok
• Az otthoni élelmiszerkészlet tudatos tervezésével csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.
• Ritkább vásárlás esetén csökkentjük az autóval megtett kilométerek számát is.
Miből és mennyi kerüljön a tartalékkészletbe?
1 felnőtt tápanyagszükséglete 2 hétre figyelembe véve az ajánlott makrótápanyag (fehérje-zsír-szénhidrát) arányokat:
– 2 kg gabona alapú termék, például: kenyér, kétszersült, egyéb pékáru, száraztészta, rizs, árpagyöngy, bulgur, kuszkusz.
– 2 kg húsféle, például: fagyasztott tőkehús, felvágott, szalámi, kolbász, húskonzerv, halkonzerv.
– 7 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű tejtermék, például: tartós (UHT) tej, kemény sajt, joghurt, kefir.
– 10 db tojás
– 8-10 kg zöldség- és gyümölcsféle. Jól tárolható friss zöldségek és gyümölcsök, mint például: fejes káposzta, zeller, sütőtök, hagyma, burgonya, cékla, alma, valamint száraz hüvelyesek, savanyúságok, konzervek, befőttek.
– 0,5 liter étolaj vagy hasonló mennyiségű egyéb zsiradék
– 1 csomag vaj, esetleg margarin
– 15 dkg olajos mag
Arra is kitérnek, hogy a vezetékesvíz-ellátottság és a szolgáltatott ivóvíz minősége világviszonylatban is kiemelkedőnek számít
Magyarországon. A veszélyhelyzetbe került lakosság ivóvízzel való ellátása a hatóságok elsődleges feladatai közé tartozik, ezért nem szükséges kétheti mennyiséget tartalékolni (56 liter/fő, amely a közvetlen fogyasztás mellett fedezi az ételek elkészítéséhez és a személyes higiénia fenntartásához elegendő mennyiséget is). Bőségesen elegendő fejenként egy vagy két napi ivóvíz készletet betárazni (2×2 liter palackos víz/nap/fő).