A napelemek helyzete Magyarországon – mikor éri meg felszerelni és mi lesz 2023 után?
Akinek a napelemstop előtt sikerült szerződést kötnie, az úgynevezett szaldós elszámolás alá került. Ez annyit takar, hogy az áramszolgáltatóval évente kell elszámolni. Ez a rendszer azért kedvezőbb, mint a havi elszámolás, mert nyáron többet süt a nap, azaz több áram termelődik, míg télen sok esetben nem elegendő az az energiamennyiség, amit a napsütésből származik. Ezért amit nyáron a háztartás visszatáplál az energiaszolgáltató rendszerébe, azt télen visszakapja, így lényegében nem kell fizetni az áramért.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter augusztus végén bejelentette, hogy hamarosan minden háztartás havi elszámolásba kerül, miközben a kormány ígérete az volt, hogy a napelemesek által aláírt szerződés feltételeit 10 évig fenntartják. Szeptember 8-án végül megszületett a döntés, hogy nem lesz módosítás és marad az éves elszámolás azok esetében, akik 2023. szeptember 7-ig jelezték telepítési igényüket. Viszont más fontos bejelentést is tett, ami jelentősen befolyásolhatja a megújuló energiák helyzetét.
Életbe lépett a napelemstop
A havi elszámolásra történő átállás felháborodása rávilágított arra, hogy a januártól kezdődő időszakban már nem biztos, hogy megéri több millió forintot áldozni egy nagyteljesítményű berendezésre.
Míg a szaldós elszámolás idején felszerelt napelemek 5 év alatt, addig a havi elszámolással lehet, hogy csak 25 év alatt térülnének meg.
Ráadásul Magyarországon még összetettebb a helyzet, mivel 2023. január 1-től életbe lépett a napelemstop.
A rendelet értelmében csak szigetüzemű napelemes rendszereket lehet felszerelni azoknak, akiknek nem sikerült időben szerződést kötniük az áramszolgáltatóval. A szigetüzemű rendszerek úgy működnek, hogy a megtermelt energiát a háztartások azonnal felhasználják, vagy azt egy akkumulátorban raktározzák – tehát nincs közvetlenül rákötve az energiaszolgáltató hálózatára és abba nem táplálnak vissza energiát, amit később visszakaphatnának.
A visszatáplálás korlátozásában viszont hamarosan enyhítés várható.
Az energiaügy miniszter szerint még szeptemberben közzéteszik, hogy hol lehet újra Magyarországon napelemeket telepíteni a háztetőkre.
„Volt egy korlátozás, mert nagyon gyorsan növekedett a napelempark Magyarországon, és a hálózat, úgy tűnt, hogy nem mindenhol képes ezzel lépést tartani, közben nagyon sok fejlesztés megtörtént, a kormány beavatkozott” – mondta Lantos Csaba még augusztus végén.
Ez azért is fontos változás, mert néhány közeli országban, így Ausztriában és Németországban is egyre népszerűbbek a Lidl által is forgalmazott, erkélyre szerelhető napelemek. Ezek úgy működnek, hogy a könnyen mozdítható és szakember segítsége nélkül is felszerelhető paneleket ki kell helyezni egy napsütéses helyre, majd a rendszer másik végét egyszerűen csak be kell dugni a konnektorba. A megtermelt áramot a rendszer így betáplálja a lakás hálózatába, amiért értelemszerűen nem kell fizetni. Még olyanok is kiélvezhették ennek az eszköznek az előnyeit, akik nem kertes családi házban laknak, hanem egy belvárosi ingatlanban, aminek van erkélye.
A visszatáplálás miatt viszont ez is a tiltás hatálya alá került Magyarországon, így a városlakóknak most esélyük sincs arra, hogy a megújuló energiának köszönhetően spóroljon a villanyszámláján. Helgert László az alternativenergia.hu főszerkesztője kérdésünkre elmondta, hogy szerinte nyaralókban, farmokon nagy eséllyel alkalmazhatnak idehaza is hasonló rendszereket, de mivel ezek illegálisak, nincs dokumentálva a darabszámuk sem.
Azt megerősítette, hogy olyan sziget üzemű rendszerek, amik megfelelő energiatárolóval rendelkeznek, már most is léteznek és működnek. Elsősorban azoknak jó, akiknek a havi elszámolás nem felel meg, vagy nem szeretné a megtermelt energiát az elosztónak eladni. Viszont egy ilyen szigetüzemű rendszerrel minimum 1-2 millió forinttal emelkedik az összköltség a hagyományos rendszerekhez képest.
Erre kell számítani a jövőt nézve
Szilágyi László, MANAP Iparági Egyesület elnöke és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetségének alelnöke, aki maga is tárgyalt Czepek Gáborral, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával elmondta, hogy azt tartja valószínűnek, hogy a jövőben a bruttó elszámolás fog megvalósulni. Ez abban az különbözik az éves elszámolástól, hogy azonnali pénzügyi tranzakció történik akkor is, amikor vesszük az áramot és akkor is, amikor azt valaki eladja.
Ahogy a kormány által nemrég tett bejelentés is mutatja: a visszatáplálás lehetőségét korlátozottan, de újra engedélyezni fogják. Az kérdés, hogy ezt csak bizonyos területeken, vagy országos szinten lehetővé fogják tenni. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség azt javasolta a döntéshozóknak, hogy egyetemlegesen mindenhol oldják fel a napelemstopot és amikor valaki csatlakozni szeretne, akkor vizsgálják meg, hogy az adott körzetbe, hogy a hálózat elbírná-e a visszatáplálást.
Megéri beruházni?
Az, hogy mikor éri meg napelemes rendszer felszerelni, meglehetősen összetett kérdés. Függ az adott ingatlan felhasználói szokásaitól, az ingatlan állapotától, a felhasználó igényeitől és persze az sem mindegy, mekkora összeget szán rá az illető. Nincs két egyforma ingatlan és nincs két egyforma felhasználó sem. Ráadásul az is meghatározhatja a döntést, hogy éppen milyen támogatási lehetőségek vannak. Energiatárolás szempontjából is már többféle lehetőség van, mi viszont most nem a szigetüzemű, hanem a visszatáplálással működő rendszereket vizsgáljuk meg közelebbről.
Szilágyi László elmondta, hogy a beruházás előtt adnak egy megtérülési tervet, amiben már nagyjából látni lehet, mennyi idő alatt jön vissza a befektetett összeg. Onnantól viszont a felhasználó dolga, hogy eldöntse, rászánja-e az adott összeget. De a bruttó elszámolás esetében az sem mindegy, hogy milyen összegben fogják tudni eladni az áramot a szolgáltatónak a visszatápláláskor és milyen áron vásárolhatnak akkor, mikor nekik szükségük van rá.
Ezek az összegek viszont folyamatosan változhatnak, azaz csak megbecsülni lehet a megtérülés várható idejét.
Jelenleg az, aki visszatáplál a rendszerbe, az 5 forintért ad el egy kWh-t a szolgáltatónak. Visszavásárolni viszont csak jóval drágábban lehet. A rezsicsökkentett ár családoknak 36 forint körül van, a piaci ár 70 forint körül mozog, de a KKV-k és cégek 100 forint vagy e feletti összeget fizetnek. A MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint, ha csökkenne az eladás és a vásárlás közötti összeg, azzal még többen vásárolnának napelemet, mert még gyorsabban térülhet meg a beruházás.
A felhasználónak leginkább akkor éri meg a bruttó elszámolási időszakban a napelem használata, ha odafigyel a fogyasztására. Tehát ha akkor kapcsolja be az eszközeit és akkor használja fel az energiát, amikor süt a nap, akkor az egyéb időszakban kevesebb áramot kell vásárolni a szolgáltatótól. Szilágyi László szerint ezzel az odafigyeléssel akár 20 százalékos megtakarítást is el lehet érni.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség egyénként márjavasolta a kormánynak, hogy érdemes lenne az ÁFA összegét is 5 százalékra csökkenteni vagy adómentessé tenni (ahogy ezt más országokban már megtették), hogy így ösztönözzék a háztartásokat a megújuló energiára való áttérésre. Hiszen, ha kevesebb a napelem adótartalma, alacsonyabb a teljes beruházás összege, ezzel pedig rövidül a megtérülés időtartalma is.
A korábban adott támogatást, aminek kertében mintegy 6000 háztartás szerelhetett fel napelem-rendszereket, pozitív példának tartják. De azt is támogatnák, ha a lakosság úgynevezett ’zöld hitelt’ vehetne fel, melynek keretében kedvező feltételekkel ruházhatnának be napelemekre.
Szilágyi László kiemelte, hogy a most kapható rendszerek élettartalma gyártótól függően 25-30 év között mozog. Mivel az áram ára ennyi idő alatt vélhetően emelkedni fog, a felhasználónak annál inkább meg fog térülni a beruházása.
Ezek a szabályozások vannak életben a környező országokban
Ahogy korábban említettük, Ausztriában és Németországban egyre inkább terjednek azok a kis méretű, akár egy erkélykorlátra is szerelhető napelemes rendszerek, amiket aztán csak a konnektorba kell bedugni és máris jelentős mennyiségű pénzt spórolhatunk meg azzal, hogy nem az energiaszolgáltatótól vesszük az áramot.
Talán idehaza meglepő, de amíg itthon nem lehet ilyeneket telepíteni, addig Németországban kifejezetten arra buzdítja állampolgárait a kormány, hogy használjanak erkélyre szánt napelemeket. Sőt, szeptemberben a parlament elé kerül egy úgynevezett napelem-csomag is. Ha megszavazzák, akkor januártól már nem kell az erkélyeken működő napelemeket kötelezően regisztrálni a hálózat üzemeltetőjénél. Ezzel tényleg csak annyi lesz a feladat, hogy a boltban le kell venni a polcról a szettet, otthon fel kell szerelni és már működhet is.
De az elfogadás előtt álló törvénycsomag ennél is tovább megy. Az erkélyre szerelhető és hordozható rendszerekből nyert áram továbbadását is megkönnyítenék, így jelentős költségeket takaríthatnának meg a tulajdonosaik.
Németország célja egyébként nem kevesebb, mint hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya 80 százalékos legyen.
Szlovákiában viszont egészen más problémával találkozik az, aki inkább a megújuló energiába fektetne. Ott nem tiltják a visszatáplálást, viszont a szlovák adminisztrációs rendszer és az állandóan változó szabályok miatt elég nagy utánajárást igényel a beruházás. Raádásul Magyarországon több alkalommal is lehetőség volt pályázni napelemes rendszer telepítésére, nyílászárócserére és fűtési rendszerek korszerűsítésére. Mindezt vissza nem térítendő támogatás keretében. Ezzel szemben az északi szomszédunknál csak alacsony állami támogatást kaphattak azok, akik eleve bevállalták, hogy harcba szállnak az igen kaotikus bürokráciával és az elosztó társaságokkal.
A legelőrébb – talán nem meglepő módon – Ausztria jár. Ott már 2011-ben elfogadtak egy törvényt, ami 2012 óta szabályozza a megújuló energiatermelők támogatását és azok tarifarendszerét. Persze napelemet már előtte is fel lehetett szerelni, de még a tartományokon belül sem volt egységes a rendszer, ezért kellett egy részletesebb és pontosabb szabályozás.
Az EU miatt nem kellene szigorítani a meglévő szerződéseknél
A kormány a szaldós elszámolás megszüntetését azzal indokolta, hogy az Európai Unió ragaszkodik a havi elszámoláshoz, ezért már csak ilyen formában lehet az energiaszolgáltatóval szerződést kötni.
Ezzel viszont szöges ellentétben áll például a 2018/2001-es, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelv, ami kimondja, hogy a megújuló energiát támogató szakpolitikákat az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül úgy kell kialakítani, hogy azok kiszámíthatók és stabilak legyenek. Továbbá el kell kerülni a gyakori vagy visszamenőleges hatályú módosításukat.
Márpedig az, hogy a meglévő háztartásokat is kivették volna a szaldós elszámolásból a 10 évre megkötött szerződésük ellenére, az szöges ellentéte az irányelvben megfogalmazottakkal. Vélhetően ez lehet az egyik oka annak, hogy a bejelentést követően néhány nappal már látni lehetett, hogy visszavonulót fújhat a kormány. Még az is elhangzott Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetőjétől, hogy nem fair a napelemes háztartásokkal szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, és a korábban szerzett jogaik sérülnek. 2023. szeptember 8-án viszont meg is született a hivatalos döntés, miszerint
marad az éves elszámolás mindenkinél, aki szeptember 7-ig bejelentette a napelem telepítési igényét.
A jövőben viszont búcsút kell mondani az éves elszámolásnak. Így a felhasználó döntésén múlik, hogy bevállalja-e a havi bruttó elszámolást, vagy kiépít egy szigetüzemű napelemes rendszert. A ma ismert körülmények között jó esély van arra, hogy mindkét döntéssel megtérülhet a befektetett összeg.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
