A hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A találkozón a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium (AM), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vett.
Hátrányt szenvedtek a magyar termékek az árstop miatt
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé. Viszont ahogy azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték,
az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta a Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, COOP, Reál képviselőinek, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk, a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának megtartása és növelése a kiskereskedelemben.
Arra kérte a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését.
Folyamatosan csökken a magyar termékek aránya a boltokban
Magyarország uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedésétől másfél évtizeden keresztül érdemben elmaradt a magyar élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítésének növekedése – hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a FÉSZ elnöke.
Bár 2018-tól kezdődően erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlik a helyzet. Mindez a magyar élelmiszeripar idei teljesítményében is megmutatkozik:
az első negyedévben tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően áprilisban 20 százalékkal, májusban pedig 17 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása.
A hazai termelés fenntartása érdekében az elmúlt években több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, akár egy-egy termékkategórián belül is. A kamara reményei szerint a hazai kiskereskedők a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntartásának támogatásában.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai termelésnek és feldolgozóiparnak rövid távon javítania kell a hatékonyságán, mert csak úgy maradhat hosszú távon meghatározó szereplője a hazai élelmiszerellátási láncnak – írja az MTI.