Ha valamiben Magyarország nagyhatalom, az bizony a bodza: mi adjuk ugyanis a világ össztermelésének a kétharmadát – írja a Napi.hu.
Amíg 2018-ban 65-80 forint körül vették át a bodzabogyó kilóját, addig tavaly már a 300-450 forintot sem sajnálták érte. Idén aztán már elérte az 550-600 forintot is.
Az áremelkedést szabályozta az is, hogy 2019 után idehaza egyre kevesebben foglalkoztak a termesztésével, és az időjárási tényezők sem a legmegfelelőbben alakultak. A pandémia azonban hozta magával az egészséges életmód reneszánszát, így a gyógynövényként igen hasznos bodzabogyó iránt is megnőtt a kereslet.
Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) igazgatója már korábban is arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány során tízszeresére ugrott a növény iránti gyógyászati célú kereslet.
Ez a szakember szerint egybe esik az úgynevezett superfood-ok (olyan tápanyagban gazdag dús élelmiszerek, melyek kedvező hatást gyakorolnak az egészségre és a közérzetre) népszerűségének rohamos növekedésével.
A keresletet az is befolyásolhatja, hogy míg más bogyósok termesztése sokkal nagyobb munkával jár, addig a bodza egy igénytelen, meglehetősen ellenálló növény. Csizmadia György szerint egy hektár eperföld gazolásáért például 1 millió forintot is fizethet nagyjából egy gazda.
A fagyasztott szeder és eper költsége ezért körülbelül 4-5 euró kilónként, míg a bodzáé ezzel szemben mindössze 2,5.