Döntött a minisztérium: áthelyezték az egyik ledolgozós szombat dátumát
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyetért és elfogadja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), valamint az erre vonatkozó állampolgári javaslatokat, miszerint 2026. augusztus 21-ét augusztus 15-e helyett augusztus 8-án kelljen ledolgozni jövőre – tájékoztatta a szaktárca az MTI-t közleményben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek megfelelően dolgozza ki a 2026-os munkaszüneti napok körüli munkarendet, amit rendeletben fog kihirdetni.
A javaslat indokolásában az szerepel, hogy augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, amely a katolikusok kiemelkedő ünnepe. Ezt tiszteletben tartva a nemzetgazdasági miniszter arról döntött, hogy elfogadja a javaslatot, így
augusztus 21-et augusztus 15-e helyett augusztus 8-án kell ledolgozni.
Az augusztus 20-ai négynapos nemzeti ünnep mellett még két munkanap-áthelyezés lesz 2026-ban, ami az eredeti tervek szerint alakul
- január 2-át január 10-én,
- december 24-ét december 12-én kell ledolgozni.
Jövőre összesen négy 4 napos, illetve három 3 napos hosszú hétvége lesz, ami érdemben hozzájárul a normál munkarendben dolgozók regenerációjához – ismertette az NGM.
Mikor lesz munkaszüneti nap szenteste?
Korábban arról is írtunk, hogy megtagadta a december 24-i szünnapról szóló népszavazás kiírását a Kúria, így már csak törvénymódosítással válhat munkaszüneti nappá a szenteste.
A Kúria idén február 6-án kelt határozatában az szerepel, hogy “a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen? kérdés hitelesítését megtagadja”.
Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt – áll a Kúria határozatában.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezért mondanak le tömegek a falra szerelhető légkondikról idén...
Új csalás terjed - ha gyümölcsöt vennél a Lidltől, csak így...
Ezért szerelik le tömegek a redőnyöket - új megoldás hódít az...
Húsvét: döntöttek a boltok az ünnepi nyitvatartásról 2025-ben...
Gépjárműadó: ami keddtől kezdődik, azt mindenki kerülje el –...
