Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelés szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden a Hitelezés 2022 – Portfolio konferencián.
Felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy dezinflációs pályára álljon a gazdasága összehangolt fiskális és monetáris politikára van szükség. A költségvetési egyensúly helyrebillentésével érdemes a folyamatot elkezdeni, érdemes a kiadási oldalra figyelni, illetve előre kell venni azokat az intézkedéseket, amelyek egyszerre képesek javítani a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyenlegét – idézi az MTI.
Megjegyezte, hogy az infláció a harmadik negyedévig emelkedni fog, az éves átlag 9-10 százalék között lehet, a monetáris politika elsődleges feladata pedig a másodkörös inflációs hatások megtörése.
Ezért a monetáris szigorítás a következő időszakban folytatódik, továbbra is a legfontosabb eszköz a kamatok emelése lesz. Az eddigiek hatása már látszik, a hitelezési feltételek szigorodnak, a megtakarítási kondíciók javulnak – sorolta Virág Barnabás. Hozzátette, olyan kamatszintet kell kialakítani a magyar gazdaságban, amelynek megtartása biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.
A magas infláció globális jelenség, és ha ez nem oldódik, nehezíteni fogja a magyar gazdaságpolitika helyzetét is – hangsúlyozta Virág Barnabás.
Öt lépés
Az MNB alelnöke szerint a helyzet kezeléséhez a magyar gazdaságpolitikában összehangolt lépésekre van szükség, amelyhez négy plusz egy hozzávaló szükséges: rövid távon folytatódnia kell a monetáris szigornak, ezt ki kell egészíteni fegyelmezett költségvetési politikával, erősödő piaci versenyre van szükség, középtávon fenntartható növekedési reformokat kell végrehajtani, és az egyéni döntések szintjén is kooperatív magatartást kell tanúsítani.
Az egyéni döntéseket felül kell írniuk az infláció elleni küzdelemnek – mondta a szakember, aki szerint nem helyes, ha a bankoknál a betétek kamata nem követi a jegybanki alapkamatot, illetve hogy a cégek árat emelnek, mert most éppen megtehetik – írja a Napi.hu.
Fontos a piaci verseny erősítése, az ár-bér spirál, és a profit-ár spirál megfékezése. A bérnövekedés esetében fontos, hogy megtakarítás legyen belőle, és ne fogyasztás. Problémát jelent, hogy a lakossági megtakarítások negyede semmiféle infláció elleni védelmet nem élvez, lekötetlen betétben vagy készpénzben van, ezért az idén a tíz százalékát el fogja veszíteni az értékének – tette hozzá Virág Barnabás. A cégeket arra kéri a jegybank, hogy ne emeljenek árat csak azért, mert megtehetik, a béremelkedést pedig takarítsák meg az emberek, ne költsék el – olvasható a cikkben.
A növekedési rangsor élmezőnyében
Virág Barnabás a konferencián a több tényezős, globális inflációs problémára példaként említette a kínálati korlátokat a koronavírus-járvány miatt, megemlítve, hogy továbbra sincs elég chip a világgazdaságban, akadozik a nyersanyagszállítás és emelkednek a nyersanyagárak. Emellett magasak a költségvetési hiányok, államadósságok, egyre erősebb a verseny a képzett munkaerőért, ezért a bérdinamika továbbra is magas marad, illetve elégtelen piaci verseny van a gazdaság több szegmensében.
A kínálati sokk nagyon gyorsan gyűrűződik át a fogyasztói árakba, az infláció felszálló ágban van, és az áremelkedés közel felét az élelmiszerek okozzák. Mivel van még olyan árnyomás a rendszerben, ami eddig nem realizálódott, az MNB alelnöke szerint Magyarországon sem kerülhető el, hogy kétszámjegyű tartományba kerüljön az infláció a következő hónapokban, ami a régióban már megtörtént – írja a
Virág Barnabás hangsúlyozta, a magyar gazdaság gyors növekedési pályán van, annak ellenére, hogy rendkívüli közegben mozog Európa. Hozzátette, a magyar gazdaság növekedésében az idén a 4 százalékos vagy afölötti dinamika benne van, és ha a körülmények nem változnak jelentősen, a növekedési rangsor élmezőnyében lesz 2022-ben is.