Hosszabb interjút adott Kandrács Csaba MNB-alelnök a Világgazdaságnak, amelyben napjaink egyik legfontosabb témája, a fenntarthatóságra törekvés is szóba került. Itt merült fel, hogy mik a jegybank tervei a készpénz visszaszorítására. Erre a következőket mondta Kandrács Csaba: “Valóban, a teljes készpénzállomány már 7500 milliárd forint körüli, ebből 6000 milliárdnyi inkább megtakarítás jellegű. Ez utóbbi bizonyos értelemben hiányzik is a gazdaságból. Az állomány valóban növekszik, ám a mértéke nemzetközi összehasonlításban nem kiugró, ráadásul az elmúlt hónap volt az első, amikor csökkent a volumene. Lehet, hogy ez fordulópont, mert az is látszik, hogy az elektronikus fizetés – főleg az azonnali fizetési rendszernek hála – egyre népszerűbb. Környezeti szempontból természetesen nem kérdés, hogy az elektronikus fizetés kevésbé káros, hiszen nem kell legyártani, szállítani a bankjegyeket. Úgy vélem, a készpénzt csak fokozatosan hagyhatjuk el itthon, még ha vannak is olyan ösztönzők, amelyekkel ezt fel lehet gyorsítani.”
Kandrács a telefonban látja a nagy lehetőséget – hiszen egykor el sem tudtuk képzelni, hogy a fényképezőgépre vagy az ébresztőórára nem lesz szükségünk, ma pedig mindkettő ott van a telefonunkban. Előbb-utóbb a fizetéseinket is a telefonunkon keresztül intézzük majd szívesebben – véli az MNB alelnöke.
A PIN-kód nélküli vásárlási limit a járvány alatt 15 ezer forintra nőtt, ám a félelmekkel ellentétben nem nőtt a csalások aránya. Ha pedig nincsenek visszaélések, kockázatok, akkor ez a limit tartható, akár még tovább is emelhető
– nyilatkozta a lapnak, hozzátéve, hogy nagyjából 30-50 ezer forint környékén lehetne egy új határt meghúzni.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédet mond a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 24-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kockázatra figyelmeztet
A manapság népszerű Revolutról is szó esett – ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke megjegyezte: ha határon átnyúló szolgáltatást nyújt itt egy bank, akkor érdemes tisztában lenni azzal, milyen kockázatot vállal a fogyasztó, ha azzal szerződik. Ha ugyanis esetleg baj történne, akkor a Revolut Bank esetében Litvániában kell a fogyasztóvédelemhez fordulni. A szakember azt is elmondta: hogy nemcsak Revolut fióktelepet szeretnének, hanem azt, hogy az intézmény itthoni leánybankként működjön a jövőben.