Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója szerint- írja az MTI.
Továbbra is egekben az árak
Balatoni András a jegybank csütörtökön kiadott inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a fogyasztói árak csökkenése 2023 második felében felgyorsul és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Az első két hónap inflációs folyamatait elemezve, elmondta, hogy a februári infláció mértéke, ami 25,4 százalék volt, megfelelt a várakozásoknak. Az élelmiszerek – és azon belül is a feldolgozott élelmiszerek drágulása nemzetközi összehasonlításban is magasak, azonban az áremelkedés üteme februárban már második hónapja csökkent. Ezzel szemben a piaci szolgáltatások árazása a jelentős januári átárazások miatt emelkedő pályán maradt.
Szerinte az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi.
Erre számít az MNB 2023-ban
Az MNB jelentése szerint
2023-ban 15,0-19,5 százalék közötti éves inflációra számít, amely megegyezik a decemberi prognózissal.
Az adóhatásoktól megtisztított maginfláció idén a 16,9-19,4-es sávban alakulhat, míg három hónapja 14,9-17,4 százalékkal számoltak.
A jegybank 2024-ben már jóval alacsonyabb, 3,0-5,0 százalékos sávba várja az inflációt, míg tavaly decemberben mindössze 2,3-4,5 százalékot prognosztizált. Az energia és élelmiszeráraktól megtisztított inflációs prognózisát 2024-re a jegybank a decemberi 3,2-5,5 százalékról 4,4-6,4 százalékra emelte, 2025-re pedig változatlanul 3,0-3,6 százalékos inflációra számít.
Balatoni András az infláció mérséklődésnek külső tényezői között a csökkentő energia-nyersanyagárakat és szállítási költségeket említette. Elmondása szerint a gázárak a háború előtti szintek alá estek a szállítási költségek a világjárvány előtti szintek alá süllyedtek.
Így alakulhat a gazdaság
A vállalatok inflációs várakozásai minden ágazatban, különösen a kiskereskedelemben, jelentősen csökkentek.
Balatoni András a reálgazdasági kilátásokról elmondta, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye tovább csökkent, azonban az év közepétől élénkülhet a gazdaság a kedvező fundamentumoknak, valamint a magas foglalkoztatottságnak köszönhetően. A gazdasági növekedés a jegybank számítása szerint 2023-ban mindössze 0-1,5 százalék között lehet a korábban várt 0,5-1,5 százalék helyett, 2024-re és 2025-re pedig változatlanul 3,5-4,5 százalékot, illetve 3,0-4,0 százalékot jósolnak.
A munkaerőpiacon nagyon élénk a munkaerőkereslet, rekord szinten van a foglalkoztatottság.
2023-ra mindössze 3,6-3,7 százalékos munkanélküliséggel számolnak, ami 2024-re 3,1-3,6 százalékra csökkenhet.
A jegybank szerint a bruttó keresetek a versenyszférában 14 százalék körül nőhetnek, és erre a vállalati profitok dinamikus emelkedése is teret biztosít. A béremelkedés üteme jövőre 10 százalék körüli szintre lassulhat. A reálbérek éves átlagban 0,6-1,4 százalékkal csökkennek 2023-ban, míg jövőre 2,1-3,3 százalékos emelkedés várható.
A jegybank adatai szerint idén tartható lesz a kormány 3,9 százalékos hiányterve (ESA), amely 0,4 százalékponttal haladja meg a decemberi prognózist. A GDP-arányos államadósság 2025 végére 65 százalékra csökken az igazgató szerint.
Az MNB nem számolnak az élelmiszer-árstopok kivezetésével. Ha ez mégis megtörténne, az egy százalékponttal emelheti az inflációt, de sok múlik a kereskedők viselkedésén.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Újabb veszély az Ügyfélkapu+ választásánál: sok pénzedbe...
A régi idők képei: nagyszüleink így ünnepelték a karácsonyt
Vége a sárga csekkek korának januártól
Dubai csokit kóstoltattunk járókelőkkel Budapesten, látnod kell...
Veszélyes vírus terjed a Messengeren pont akkor, amikor rengetegen...
