(Frissítve!) Magyarországon körülbelül évi 2 millió karácsonyfát adnak el, a különféle fenyőfélék népszerűségi listáját pedig alaposan átírták az évtizedek. A korábban az ára miatt hátrányt élvező nordmann immár a legkeresettebb típus, pedig a többi fajta is megérdemli a figyelmet.
Annak érdekében, hogy ne vakon szaladj a divatok után, készítettük ezt a karácsonyfaügyi gyorstalpalót. A karácsonyfa állításának történetétől indulunk, utána elmondjuk, mit kell tudnunk a leggyakoribb fenyőfélékről, a tuti fenyőfa kiválasztásának trükkjeit, és azt, hogy otthon a lakásban mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legtovább magasodjon büszkén és zölden a fánk, függetlenül attól, hogy élő vagy vágott.
Miért éppen fenyőfát állítunk karácsonykor?
A karácsonyfák lehetséges, középkor végi elődjéről az Alcobaçai Szent Mária ciszterci kolostor regulájában tesznek említést: a szöveg szerint karácsony estéjén keresni kell egy nagy zöld babér ágat, annak elágazó hajtásaira sok piros narancsot akasztani, a narancsokban egy-egy gyertyával, és ha a nagy mű elkészült, az ágat a főoltár gyertyája melletti rúdba helyezték.
A ma is ismert karácsonyfák állításának
szokása Közép-Európából és a balti államokból, főként Észtországból, Németországból és Lettországból származik a 16. századból.
Hogy pontosan hol és mikor bukkant fel az első feldíszített karácsonyi fa, arról nincsen írásos emlék, annyit tudunk biztosan, hogy 1539-ben a strasbourgi székesegyházban már az ünnepi kellékek között szerepelt. A hagyomány szerint Luther Márton, a protestáns reformáció atyja volt az első, aki égő gyertyákat helyezett egy örökzöld fára. A legkorábbi olyan karácsonyfa-ábrázolás, amelyről egyértelműen beazonosítható a kora, az elzászi Turckheimben, egy magánházon látható.
A korai díszek színes papírokból készültek, vagy terméseket, gyümölcsöket, és más finomságokat aggattak a fákra, egyes keresztény csoportok gyertyákkal világították meg a fákat. A karácsonyi gömbök eredetét árnyalja a középkori misztériumjátékok ún. paradicsomi fájának díszítése, ez lehet a modern karácsonyfák díszeinek előképe. A színdarabokat december 24-én, Ádám és Éva napján játszották különböző országokban, és a darab kelléke egy almákkal és kerek fehér ostyákkal, vagyis az eredendő bűn és a megváltás jelképeivel díszített fa volt. A színházi kellék hamarosan az otthonokban is megjelent a karácsonyi bölcsőhöz hasonlóan.
De ami a dologban az igazán érdekes, hogy persze Ádám, meg Éva, meg az almák, de valójában annak hagyománya, hogy elmész a kertészetbe, ahol megveszel egyet az ezen célra direkt kivágott fák több tízezrei közül, majd hazaviszed, felállítod egy erre gyártott talpba, ráteszel egy csomó – valljuk be csicsás – díszt, amiből több fára elég készletnyi található egy átlagos magyar háztartásban, majd felkapcsolod a szintén speciális égősort, és minimum néhány napig, de egyesek hetekig csodálják a műanyag gömbökkel telerakott fenyőféléjüket, ezen szokás nem feltétlenül olyan keresztény.
Az örökzöldekre számos ősi kultúrában fontos szimbólumként tekintettek, az európai pogány népek körében a fák tisztelete különösen elterjedt volt. A germán törzsek körében Yule ünnepén az élet és az újjászületés jelképeként jelentek meg az örökzöld fák, de például az északi mitológiában is központi szerepe volt a világfának (Yggdrasil). Nem árt megemlíteni a Szaturnáliát sem, amihez egészen a római korig kell visszamennünk a történelemben: a rómaiak éppen december 17-23. között ünnepelték Szaturnuszt, a mezőgazdaság istenét, és mit ad isten, ők is örökzöldekkel díszítették a házaikat.
Vagyis megállja a helyét a feltételezés, hogy a köztudatban a keresztény kultúra szimbólumaként élő karácsonyfa, amelyet több kontinensnyi ember Krisztus születése alkalmából a legnagyobb lelkesedéssel állít fel minden egyes évben,
igazából a fakultusz egyik megjelenési formája, egyike azon pogány szokásoknak, amelyeket átvett a kereszténység.
Milyen fenyőfélék közül választhatunk karácsonyfát?
Ugyan az utcai árusoknál csak a legnépszerűbb fajtákat árusítják, valójában egy csomó más fenyőféle közül választhatunk, de a különlegesebb fajokért kertészeti árudákba, termesztőkhöz, vagy ültetvényekre kell menni. Ezeken a helyeken kaphatunk jegenyét, duglászt, van szerb luc, és még sok minden más.
Ami gyakorlatilag mindenhol kapható, az a lucfenyő, az ezüstfenyő, valamint a nordmann fenyő. Napjainkban már
a vásárlók többsége, közel kétharmada nordmann fenyőt keres, a második legnépszerűbb az ezüstfenyő,
ezt már jóval kevesebben, nagyjából minden ötödik ember választja, és a lista harmadik helyén álló lucot 10-ből 1-2 vásárló részesíti előnyben – általában azok szeretik, akik olcsón akarják megúszni a fenyőfa vásárlását. A piacon megtalálható többi fenyőféléből jóval kevesebb fogy.
A lucfenyők hosszú ideig kimagasló népszerűségnek örvendtek alacsony áruk miatt, ez volt messze a legolcsóbb fafajta, és ez továbbra sem különösebben változott. Míg az idén
egy lucfenyő ára 5000-5500 forint körül alakul méterenként, egy ezüstfenyőt 6000-8000 forintért kínálnak, nordmann fenyőt pedig 8000-10000 forint körül
találunk a kereskedőknél. A tavalyi évhez képest a karácsonyfák ára 5-10 százalékkal növekedett.
Miért győzte le a nordmann a lucfenyőt?
A nordmann fenyők előnye a luccal szemben, hogy szabályosabbak, szimmetrikusabbak, kevésbé szúrnak és alig hullatják a tűleveleiket,
így tovább szépek maradnak a szobában is. Ezeket a fákat alapvetően a tartósságuk miatt kedvelik, ami a hátrányuk lehet, hogy a törzsük vastagabb, így mindenképpen bele kell faragnunk a fát a talpba, és amit a legtöbben nehezményeznek, hogy sajnos nem árasztanak jellegzetes fenyőillatot. Ez utóbbi azonban könnyen orvosolható azzal a trükkel, hogy a nordmann fenyőnk mellé egy lucfenyő néhány ágát is elhelyezzük a szobába.
A lucfenyő a nordmann fenyővel ellentétben már az illatával is megalapozza az ünnepi hangulatot,
a gyantás, kellemes aroma a karácsony egyik legfontosabb kelléke. Ha szeretnénk, hogy lassabban hullajtsa le a tűleveleit, akkor érdemes hűvös helyre felállítani, ha fűtött szobába, távfűtéses panelba keresünk karácsonyfát, akkor inkább ne lucfenyőt vegyünk. Amire még nem árt figyelni, hogy a lucfenyő ágai kicsit vékonyabbak, így óvatosan kell bánni a súlyosabb díszekkel. A nordmann ilyen szempontból jó választás, a vastag törzshöz széles, erős ágak párosulnak, amelyekre nyugodtan ráakaszthatjuk a nehéz gömböket is.
Az ezüstfenyő is tartós, és gyönyörű a színe, csak egy gond van vele
A második legnépszerűbb az eladások alapján az elegáns megjelenésű ezüstfenyő. Aki ezüstfenyőt vesz, annak egy komoly problémával kell majd szembesülnie:
ez az a típus, ami a legjobban szúr. Egy ezüstfenyőt már díszíteni sem kellemes,
olyan háztartásokba, ahol kisgyermekek és házi állatok is élnek, szúrós levelei miatt nem a legjobb választás. Ugyanakkor viszonylag erősek az ágai, és ha nem is olyan intenzív az illata, mint egy lucfenyőé, az ezüstfenyőnek is karácsonyszaga van. Az egyik legjobb tulajdonsága, hogy különösen szép, kékes-ezüstös, kékes-szürke, mélyzöld, vagy élénkzöld árnyalatban pompáznak a tűlevelei – attól függően, milyen típust választunk, az ezüstfenyő kifejezés ugyanis egy növénynemzetséget jelöl, amibe több faj tartozik.
Az ezüstfenyő nemcsak színe, hanem morfológiája miatt is különösen dekoratív: hosszú tűlevelei a hajtáscsúcsok felé haladva egyre sűrűbben állnak, az ezüstfenyők tömör, dús fák, még kisebb méretben is formás fácskák. Ráadásul jóval tartósabb egy lucnál, és fűtött szobában is nyugodtan felállíthatjuk, hetekig fogja bírni viszonylag kevés lehullajtott tűlevéllel.
Mi a helyzet a földlabdás karácsonyfával?
Ha valaki 1,5 méternél magasabb fát szeretne, akkor le kell mondania a földlabdás megoldásról, hiszen az így értékesített fák szükségszerűen kisebb méretűek.
Egyébként ugyanazokat a fajtákat lehet kapni, mint vágott fenyőkből, azok minden előnyével és hátrányával együtt. Az élő fák nagyon népszerűek – a háztartások körülbelül 10 százalékában van ilyen – még akkor is, ha egy kicsivel több törődést igényelnek, hiszen néhányszor meg kell öntözni őket.
Hátrányuk lehet még, hogy nehezen szállíthatók, hiszen a föld súlyát is cipelnünk kell – egy 1,5 méteres fánál ez már körülbelül 30 kg. Cserébe azonban nem kell bajlódnunk azzal, hogy a talpba erőltessük a fát, hiszen eleve cserépben van. Mivel élő fenyőt szállítunk, ugyanúgy figyelni kell rá, mint bármilyen más élő növényre.
Ha valakinek nincs hová kiültetnie karácsony után a fát, az már kölcsönözhet is élő karácsonyfát. Ez azt jelenti, hogy az ünnepek után visszaveszik tőlünk a fát, amelyet a kertészet később értékesít vagy eladományoz – mondja Boross Dávid, az Oázis Kertészet vezetője. Mint kiderült, az így eladott, majd hozzájuk visszakerült fák körülbelül a 80-90 százaléka túl is éli a karácsonyi kalandot.
Így választhatod ki a legjobb karácsonyfát, ha már tudod, milyen fajtát szeretnél
A fajta kiválasztása után a legfontosabb döntés a méreté, ahol egy gyakori hibát sokan elkövetnek. Nemcsak a fának, hanem a csúcsdísznek és a talpnak is el kell férnie a lakásban, az óriásfák kedvelői erre különösen ügyeljenek.
Ha szeretnéd, hogy a karácsonyfád hosszú ideig szép dísze legyen az otthonodnak, mindenképpen friss fenyőt kell választani. Annak eldöntésére, hogy a fenyő friss, több módszer kínálkozik. Az első és viszonylag evidens a tűlevelek potyogásának ellenőrzése: húzd végig a kezedet egy ágon, ha a levelek könnyen és sokan lehullanak, gond van, ha bírják a strapát, akkor vélhetően jó lesz a fa. A másik leveles módszer a tűlevelek pattintgatása:
egy tűlevelet az egyik ujjbegyeddel hajlíts be, majd hirtelen engedd el, és figyeld meg, mi történik.
Ha a levél eltörik, vagy nem tud visszahajlani, akkor a fa nem ment át a teszten, ha visszapattan és kiegyenesedik, akkor egy igazán tuti fenyőfa előtt állsz.
Az utolsó leveles próba kissé túl látványos, vélhetően finoman szólva nem fognak neki örülni az árusok, de hátha mégis ehhez folyamodnál: a fát a törzsénél megfogva, egyenesen tartva kell nagy erővel a földhöz ütni. Ha a levelek hullanak, akkor nem ez lesz a nekünk való fa, de ha bírják a gyűrődést (és a fenyőfaárus is), akkor minden rendben van.
A fa törzse alapján is el lehet dönteni, hogy mennyire frisset választottuk: az a jó, ha nedves, ragacsos és nem repedezik.
Miután megvetted a fenyőfát, hűvös helyre tedd, és bárki bármit mond, nem kell vízbe állítani, a kivágott fa már nem vesz fel vizet. Viszont minél tovább marad a hűvösben, annál jobb.
Erre figyelj, ha dézsás fenyőfát vásárolsz
A dézsás fenyőfa már egy jóval érzékenyebb áru a vágott fenyőnél, hiszen itt egy élőlényt viszünk haza karácsonyozni magunkkal, így ennek megfelelően bánjunk vele.
A legfontosabb tény, amit észben kell tartanunk, hogy a fenyőfa nem szobanövény.
Vagyis míg te szereted a fűtött nappalit, ők utálják a meleg, száraz levegőt, legfeljebb 7-10 napig bírják a fűtött lakásban, utána maradandó károsodásokat szenvedhetnek.
Ezeket a fákat hetekkel korábban beszerezheted, de a lehető legkésőbb vidd majd be a lakásba, legkorábban 24-én délután. És ekkor is legyünk arra tekintettel, hogy milyen hőmérsékletet szeret: a konténeres fát tilos rögtön a fűtött szobába helyezni, először szoktatni kell kicsit. Erre alkalmas lehet egy hűvösebb előszoba, téli kert, lépcsőház, ahol a növény közepesen meleg hőmérsékletben pihenhet pár órát, mielőtt elönti az otthonodban a forróság.
Fényre és vízre is szüksége van, így karácsony előtt és után semmiképp sem a pincében vagy a garázsban tároljuk a földlabdás fenyőfát, hanem a kertben vagy a teraszon. Ha nagyon hideg van odakint, pár centi mulccsal borítsuk be a földet, hogy megvédjük a fenyőt a decemberi fagytól. A mulcsot a lakásban is meghálálja a fenyő, ahogyan azt is, ha nem akasztjuk rá a nehéz díszeket.
Az öntözésre hetente egy-két alkalommal lesz szükség, és ha van otthon párásító, kapcsold be, a fenyőfák az alacsony hőmérséklet mellett a magas páratartalom nagy rajongói. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, a fa szinte biztosan túléli a karácsonyt, és hosszú, boldog élete lehet, ha valahol elültetik.