Valószínűleg mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egy ünnepi ebédre éppen a legegyszerűbb ételt nem sikerült jól elkészítenie. A legkönnyebb fogásoknál az eredmény legnagyobb részben a jó alapanyagokon múlik. Így van ez a sonkák esetében is. Egy kis utánajárással egyszerűen elkerülhetjük, hogy túl zsíros vagy túl száraz legyen vagy a szeletelésnél darabokra hulljon, esetleg az íze ne is emlékeztessen gyermekkorunk füstölt sonkáira.
Jó, ha tudjuk…
A Nébih élelmezésügyi munkatársa szerint a nyers és hőkezelt sonkák között a bőrös terméknél a szalonnarétegnek vékonyabbnak kell lennie 2 cm-nél, ugyanígy a parasztsonka vagy parasztlapocka esetében is, ezen felül a hús és a szalonna arányának legalább négy az egyhez kell lennie.
A húsvéti sonkákat általában sertéscombból vagy lapockából pácolással és/vagy sózással állítják elő, tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik.
Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a sonkán lévő jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.
Milyen legyen a sonka állaga?
Még vásárlás előtt érdemes leellenőrizni, hogy a sonka milyen állapotú.
Ne legyen túl kemény, de túl puha sem és nyomásra ne engedjen levet. Amennyiben ez történik, az általában a gyorsított pácolási eljárás következménye – magyarázza Dr. Pleva György élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgató -, ez azonban természetesen nincs jó hatással a minőségre.
Nyugodtan vásárolhatunk csomagolt terméket is, az interneten terjedő téveszmék ellenére a csomagolás ugyanis nincs hatással a minőségre.
Ha előre csomagolt sonkát választunk, mindenképpen ellenőrizzük a csomagolás sértetlenségét és a rajta lévő információkat, főtt/nyers/füstölt /kötözött-e a sonka, ki gyártja, ki forgalmazza, meddig tartható el a megadott körülményeket betartva.
Dr. Pleva György szerint jobb, ha elkerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyen vásárolunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén a termékkel kapcsolatos információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.
Ma már egyre többen vásárolnak húsvétra parasztsonkát. A parasztsonka bőrrel és szalonnával fedett, formázott sertéscombból, míg a parasztlapocka sertéslapockából készül. Nem kell hűtőszekrényben tartani, szellős, hűvös helyen hosszabb ideig is eláll.
A sonka íze a pác és a füstölés esszenciája
Miért ilyen fontos a pácolás?
Kis túlzással elmondható, hogy a sonka a pácolás folyamata során nyeri el általunk kedvelt ízét. Ehhez a művelethez a hentes szakemberek étkezési sót, nitriteket vagy nitrátokat és más összetevőket tartalmazó páclevet használnak. A pácolásnak létezik gyorsított változata, ez az ún. gyorspácolás, amikor a páclevet injektálással vagy vákuum segítségével juttatják a szöveti részekbe.
A füstölés szerepe
A legautentikusabb módszer a keményfa elégetéséből keletkezett füsttel való kezelés, de mára egyre gyakoribb, hogy instant módon csak füstaromát párologtatnak a hús légterébe.
Ha a termék megnevezésében a „füst ízesítésű” kifejezést olvassuk, akkor a füstaromát csak közvetlenül a húskészítménybe juttatták, többnyire belefecskendezték.
Ez nem azonban nem igazán minőségi eljárás. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek ezért nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízesítésű” jelzővel ellátott termékek választása, ők keressék a polcokon a „füstölt” sonkákat.
A húsvéti sonka elkészítése
A nyers sonkát alaposan főzzük át! Ez általában annyi órát igényel, ahány kilogrammos maga a sonka. Előző este a nyers, füstölt sonkát áztassuk be annyi hideg vízbe, amennyi ellepi. Másnap szűrjük le róla a levet, öntsük fel friss, hideg vízzel, és ízlés szerint fűszerezzük fokhagymával, borssal, babérlevéllel. A sonkát főzés alatt is teljesen lepje el a víz! A főzési idő a súlytól is függ, de nagyon fontos, hogy lassan melegítsük, a víz végig csak gyöngyözzön – magyarázza a Nébih szakértője.
A sonka akkor tekinthető késznek, ha a beleszúrt villa már könnyedén kicsúszik, illetve a csontja kihúzható belőle.
Ha úgy érezzük, hogy elkészült, akkor hagyjuk kihűlni a főzőlében, mert melegen nem lehet szépen (a rostokra merőlegesen) szeletelni. A főzőlé amúgy a kiszáradástól is megóvja a húst. A megfőtt, kihűlt sonkát csomagoljuk be, és fogyasztásig tartsuk a hűtőszekrényben, ahol tárolva 2-3 napig biztosan megőrzi a minőségét, azaz nyugodtan fogyaszthatjuk.
Jó étvágyat hozzá a család minden tagjának!