Amerikában a hálaadás – ami minden év november negyedik csütörtökére esik – utáni péntek már 1952 óta a karácsonyi vásárlási szezon kezdetének számít, de az úgynevezett fekete péntek ma már hazánkban is rendkívüli népszerűségnek örvend. Épp ezért most eláruljuk, hogyan alakult ki a sokak számára csak az akciós vásárlásról szóló különleges nap, miért hívják fekete pénteknek és mire számíthatunk idén ezen a napon!
A fekete péntek eredete
A Black Friday azon amerikai szokások közé tartozik, amiket egy az egyben, tükörfordításban vettünk át hazánkban, így kapta nálunk a fekete péntek nevet. Kevesen tudják, de a kifejezésnek eredetileg egyáltalán nem volt pozitív jelentése és a legkevésbé sem volt köze a vásárláshoz. 1869-ben ugyanis egy pénzügyi válságot neveztek meg fekete péntekként, később pedig Philadelphiában újságírók kezdték előszeretettel használni a kifejezést – mégpedig arra a jelenségre utalva, amikor a hálaadást követő napon mindenki elindul a karácsonyi vásárokba és emiatt járhatatlanná válnak az utak, megbénul a közlekedés és káosz alakul ki a közúti forgalomban.
Az évek során aztán a hatékony marketing és PR-fogásoknak köszönhetően a nap megítélése átalakult és
ma már a fekete péntek alkalmával nem csak az utakon alakul ki dugó, hanem az akciós termékeket áruló üzletekben,
ahol nem ritka az sem, hogy egymásnak esnek a vásárlók és komoly fizikai sérüléseket szenvednek, csak azért, mert tíz-húsz százalékkal olcsóbban szeretnének hozzájutni valamihez.
Akció – de milyen áron?
Az idei évben Black Friday november 25-re esik, de ez nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag ezen a napon lesznek akciós áron elérhetők az üzletek termékei. A legtöbb – főleg a nagyobb cégek – egész hetes, sőt, akad ahol egész novemberre kiterjedő akciót hirdetnek. Ezeket az akciókat egyébként nehéz pontosan nyomon követni, ugyanis gyakran egybe esik a sokszor karácsonyi leárazásokkal. Ráadásul az utóbbi években egyre több cég keveredett gyanúba azzal kapcsolatban, hogy a november végi akciók előtt tudatosan emelnek árat, hogy aztán egy napra gyakorlatilag visszacsökkentsék az eredetire: így viszont persze mindenki ugyanannyit fizet, mintha nem is lenne fekete péntek. Idén azonban erre már nem lesz lehetősége az áruházaknak,
egy új Európai Uniós szabályozás miatt már nem igazán lehet trükközni az akciókkal.
Az új szabályozás szerint ugyanis
minden akciós hirdetés esetén kötelezően fel kell tüntetni a termék legalacsonyabb árát, amin kapni lehetett az akció előtti harminc napban.
Mivel a fekete pénteken – és úgy általában is – a vásárlások jelentős részét az online térben intézik a vásárlók, ez a szabályozás ott is ugyanúgy érvényben van.
A félelem hatása
Érdekes módon előreláthatóan jelentősen nem fogja befolyásolni az idei vásárlási kedvet az egyre bizonytalanabb gazdasági helyzet sem, sőt. 2020-ban 40 ezer forintot terveztek költeni egy kutatás megkérdezettjei, tavaly ez lecsökkent 34 ezerre, de az idei várakozások szerint a vásárlók nagyjából 42 ezer forint értékben terveznek vásárolni. Ennek az egyik oka az, hogy az infláció, az árak folyamatos emelkedése és az ebből fakadó félelem furcsa módon megnöveli a vásárlási kedvet is. A kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy ha azt tapasztaljuk, hogy napról-napra nőnek az árak,
nagyobb eséllyel halmozunk fel termékeket, vagy veszünk meg valamit az akciós ár miatt, hiszen rettegünk, hogy holnap, vagy a jövő héten a többszörösébe fog kerülni.
Egy másik kutatás pedig azt a tendenciát vetíti előre, hogy többen ezen a napon fogják megvenni a fa alá kerülő ajándékokat: míg tavaly a válaszadók 13 %-a időzítette a fekete péntekre a karácsonyi ajándékok megvásárlását, idén ez több mint 20 %.