Mi változik a techvilágban azzal, hogy Biden nyerte a választásokat? II. rész
Röviden és némiképp leegyszerűsítve az USA-ban a trösztellenes törvényt a monopóliumok kialakulásának megakadályozására alkották meg annak idején. A techvilág először az ezredfordulón szaladt bele ebbe a pofonba, amikor 1999-ben a Microsoft ellen indult ilyen eljárás arra hivatkozva, hogy a Windows és a hozzá kapcsolódó szoftverek (mint pl. az office termékcsalád) monopolhelyzetben vannak a maguk területén. A megoldás elvileg az lett volna, hogy két külön cégre szedik szét a Microsoftot, az egyik a Windows operációs rendszert fejleszti, a másik pedig a programokat hozzá. Végül aztán egy peren kívüli megegyezéssel zárult a dolog, a megállapodás kritikusai szerint innentől kezdve a Microsoft csak úgy halhat meg, ha öngyilkos lesz.
Szóval az eddigi recept az, hogy ha elég gazdag és hatalmas vagy, és olyan nagyon vadul senkinek nem tapostál rá a tyúkszemére, akkor annyira nem kell tartanod attól, hogy ki akarnának csinálni. No de ez-e a helyzet mondjuk a Google, a Facebook, vagy a Twitter esetében? A Google-nek biztos van félnivalója, hiszen októberben indult meg az a per, aminek a végén arra kell választ adnia a bíróságnak, hogy a Google vajon törvénytelen eszközöket is felhasználva biztosított-e magának monopóliumot a keresések és hirdetések területein?
Ha a válasz igen, akkor indulhat is egy trösztellenes eljárás a cég ellen, aminek a vége akár a Google feldarabolása is lehet.
Ezt a pert azonban még a Trump adminisztráció indította és egyelőre nem tudni, hogy Biden milyen messzire akar elmenni a nagy cégek visszaszorítása érdekében. Bár, olyan demokrata szenátorról tudunk, aki kifejezetten ezzel kampányolt, ám maga Biden elég óvatosan nyilatkozott eddig a kérdésben és a megszólalásaiból azt lehet kihámozni, hogy egyelőre nem tervezi a nagy techcégek szétszedését, inkább a játékszabályokon szigorítana.
Netsemlegesség
A netsemlegesség dióhéjban azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak mindenki számára ugyanolyan feltételek mellett kell a nethozzáférést biztosítani, illetve nem korlátozhatja, lassíthatja, vagy kötheti extra pénz befizetéséhez bizonyos oldalak elérését. De mit jelent ez a gyakorlatban? Például Magyarországon is egy egészen elterjedt jelenség, hogy ugyanannál a szolgáltatónál vásárolunk internetet, mint tévécsomagot. Ha a netsemlegességet nem kellene betartani, akkor a szolgáltató dönthetné el, hogy melyek azok az oldalak, amiket a megfelelő sebességgel érhet el a felhasználó és melyek azok, amik csak akadozva gyöszösen jönnek be.
Például korlátozhatja a Netflix, vagy az HBO Go hozzáférésünket annak érdekében, hogy inkább a net mellé vegyük meg a kábeltévé csomagját is.
A demokrata oldalon Biden versenytársaiként feltűnő Bernie Sanders és Elizabeth Warren is támogatóan szóltak az elv érvényesítéséről, ugyanakkor Biden nem igazán mondott erről még egyelőre semmit és meglehetősen elgondolkodtató, hogy a kampányát több nagy internetszolgáltató is támogatta, akiknek a legnagyobb jóindulattal fogalmazva is ambivalens a hozzáállásuk a netsemlegesség kérdéséhez. Aggodalomra azonban nincs okunk, hiszen a Demokrata párt nagyágyúi, mint a fentebb is említett Elizabeth Warren, vagy éppen a képviselőház frissen újraválasztott elnöke, Nancy Pelosi elszánt védelmezői a netsemlegesség elvének és az álmoskönyvek szerint nem jelent túl sok jót egy hivatalba lépő elnök számára, ha már a ciklusa elején tengelyt akaszt a pártja meghatározó figuráival.
A netes magánélet védelme
Biden feltűnően hallgatott ebben a kérdésben is, ugyanakkor azt tudjuk, hogy amikor még szenátor és a szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke volt, több olyan törvényhez is adta a nevét, ami megkönnyítette az FBI és egyéb rendvédelmi szervek számára, hogy az interneten zajló kommunikációt szemmel tudják tartani.
Az persze természetes, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a kulisszák mögött, de nagyon úgy tűnik, hogy a nagy cégekkel szemben kialakulófélben van (ugyan más-más okokból) egy demokrata és republikánus egységfront, kérdés, hogy mire lesz ez elég és hogy Biden-nek lesz-e elég ereje végigvinni ezt a súlyos és már vastagon tíz éve érő konfliktust.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Durva drágulást jelentett be az OTP - a számlák, a...
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
