A maguk bő egy évtizedes fennállásával a kriptovalutákat ma már mindenképp többre kell tartani, mint egy múló hóbortot. Habár továbbra is széleskörben hangoztatott félreértések kapcsolódnak hozzájuk, amik leginkább a gyakorlati használatukat és a valós értéküket érintik.
Lehetséges kriptovalutával dolgokat vásárolni, például a Paypal ma már lehetővé teszi az amerikai felhasználói számára, hogy adjanak, vegyenek és tároljanak a számlájukon kriptovalutát, közben a Facebook saját ilyen fizetőeszköze, a Libra, ha minden jól megy, még idén elindul.
A nagybefektetők is több mint múló érdeklődést mutatnak a kriptovaluták iránt. A Ruffer befektetési cég nemrégiben mintegy 550 millió fontot (ami az általa kezelt 20 milliárd font 2,5%-ának felel meg) költött Bitcoin vásárlásra.
A kriptovalutákba való befektetés ugyanakkor kockázatos, a brit pénzügyi felügyelet (FCA) figyelmeztetést is adott ki azok számára, akik kriptovalutába fektetnék a pénzüket, hogy csak akkor tegyenek így, ha arra is fel vannak készülve, hogy elveszítik az utolsó vasig a befektetésüket.
Hogyan szabályozzák a kriptovalutákat?
A kérdésre tömören úgy válaszolhatunk, hogy sehogy, leszámítva a blokklánc-technológiát, amelyre később még visszatérünk. Még ennél is fontosabb, hogy a kriptovaluták jelenlegi jogi státusza országonként jelentősen eltérhet. Míg az Európai Unión belül jelenleg (ez itt a kulcsszó, mert valamilyen jellegű szabályozásra azért itt is lehet számítani) a kriptovaluták használata korlátlan, addig egyes országokban, például Algériában és Marokkóban tiltják a működésüket.
Hogy működik a kriptovaluta?
A legtöbb kriptovaluta mögött nem áll semmiféle központi bank, vagy állami hatóság, így ebben alapvetően térnek el ezek a hagyományos fizetőeszközöktől, mint amilyen a forint, az euró, vagy a dollár. Állami garanciák helyett a kriptovaluták működését a blokklánc-technológia alapozza meg.
A kriptovaluták nem bankjegyek vagy érmék fizikai halmazaként léteznek, hanem az internetre korlátozódnak.
Gondolj rájuk úgy, mint virtuális tokenekre, amelyek értékét a piaci erők határozzák meg, magyarán, a velük kereskedő, azokat eladó, illetve megvásárló cégek, vagy egyének.
Hogy egy kicsit világosabbá tegyük a dolgot, nézzünk két szélsőséges, de mégis alapvető közgazdasági példát. Ha a piac nagy része szabadulna a maga kriptovalutájától és mindenhol csak eladásra kínálják azt, akkor a kriptovaluta értéke zuhanni kezd, ha azonban a többség éppen kriptovalutát szeretne vásárolni magának, akkor annak értéke növekedésnek indul.
Napjainkban becslések szerint ötezer kriptovaluta létezik. A Bitcoin messze a legnagyobb, piaci kapitalizációja (ez magyarul azt jelenti, hogy a részvények aktuális árát felszorozzák a kiadott részvények számával és így megkaphatjuk egy vállalat valós piaci értékét, egy kriptovaluta esetében ez úgy módosul, hogy egy egység értékét szorozzák fel a piacon forgó kiadott egységek összegével) a Coindesk platformszolgáltató szerint 630 milliárd dollár körül mozog. A Bitcoinon felül jelentős kriptovalutának minősül még az Ethereum és a Ripple, amelyek piaci kapitalizációja 245, illetve 63 milliárd dollár körül mozog.
A kriptovalutákat hagyományos készpénzzel, például forinttal lehet megvenni, majd maguk is felhasználhatók a mindennapi áruk és szolgáltatások egyre szélesebb körének megvásárlására.
A kriptovaluták minden országban azonos értékkel bírnak, ami megkönnyíti a személyközi átutalásokat világszerte, miközben kiküszöböli az árfolyamingadozásokból adódó problémákat.
Mi a blokklánc technológia?
A blokklánc lényegében egyfajta adatbázis, ami először a Bitcoin alapjául szolgáló technológiaként vált ismertté. Ez lényegében egy nyilvános főkönyv minden egyes Bitcoin-tranzakcióról. A nyilvántartás számos számítógépen jelen van, és utólag nem lehet manipulálni vagy megváltoztatni. A kriptovaluták támogatói szerint a blokklánc tranzakciók biztonságosabbak, mint a hagyományos fizetési mechanizmusok.
A Bank of England rövid videója részletesebben bemutatja a blokklánc folyamatát, és azt is elmagyarázza, hogyan működik a “bányászat”, vagyis az a mechanizmus, amelynek segítségével új pénzegységeket állítanak elő, mint például a Bitcoin.
Ez a “bányászat” hatalmas mennyiségű számítási teljesítményt igényel (és nagyban felelős a videokártyapiacon bekövetkezett hiány, valamint az ott tapasztalható nagyfokú drágulásért is), és így jelentős mennyiségű energiát használ fel. Környezetvédők arra is figyelmeztettek, hogy a kriptovaluták elterjedése kedvezőtlen hatással lehet az energiafogyasztás csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekre.
Hogyan teljesítettek a kriptovaluták?
A kriptovaluták teljesítménye közismerten változékony lehet, hullámvasútszerű csúcsokkal és mélypontokkal. Jelenleg azonban a Bitcoin nyerőszériában van, hiszen 2013-ban egyetlen Bitcoin egység mindössze néhány dollárt ért, 2020 decemberében viszont az árfolyama először lépte át a 20 000 dolláros (kb. 6 000 000 Ft-os) határt.
Mi lesz a következő lépés?
A kriptovalutákat már a 2020-as világméretű járványügyi felfordulás előtt is kérdések övezték biztonságukkal, gyakorlati felhasználásukkal és hosszú távú életképességükkel kapcsolatban. Ezért adnak ki a pénzügyi szabályozók határozott és ismételt figyelmeztetéseket arra, hogy az emberek csak rendkívül óvatosan közelítsenek az ilyen jellegű befektetésekhez.
Ha több mainstream befektetési ház is belemártja a lábát a kriptopénzek vizébe, a digitális eszközök értékének javulását láthatjuk, mivel használatuk normalizálódik és szélesebb körben elterjed. De a bizonytalan időkben, amelyekben élünk, az is lehetséges, hogy az egész koncepció sebezhetőnek vagy fenntarthatatlannak bizonyul és egy szép napon egy hatalmas pukkanással kimúlik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
OTP Bank: az ügyfelek számlaegyenlegét érintő probléma...
Búcsúzhatunk a 150 ezres ingyenes készpénzfelvételtől -...
Eltűnik a polcokról a magyarok egyik kedvenc kávéja
Ügyfélkapu után: lépésről lépésre mutatjuk, hova kell...
Januártól népszerű nassolnivalók árusítása változik meg a...
