Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, mit "gondol" az emberiségről - ezt a választ kaptuk
Évtizedekkel ezelőtt még csak futurisztikus mozifilmekben, kitalált történetekben, a jövőre vonatkozó vad jóslatokban találkozhattunk azzal, ami mára teljesen valóságossá, sőt, bizonyos értelemben hétköznapivá vált: a mesterséges intelligencia jelenlétével. Ha elfogadjuk, hogy a számítógép és az internet tömeges elterjedése alapjaiban változtatta meg az életünket, akkor nem túlzás azt állítani, hogy
a mesterséges intelligencia is gyökerestül felforgatja a szokásainkat és felülírja azt, amit a világról gondolunk.
De vajon milyen hatással lehet ránk az MI megállíthatatlannak tűnő fejlődése és terjedése? Hogyan változnak meg a mindennapjaink, ha egyre több mindent bízunk rá a számítógépekre? És mit gondol maga a mesterséges intelligencia arról a vélt vagy valós veszélyről, hogy egy nap átveszi a hatalmat az emberek felett? A cikk végén pedig a ChatGPT, vagyis egy valósághű és intelligens válaszokat adó mesterséges intelligencia is elmondja a „véleményét”!
Győzött a gép
A mesterséges intelligencia atyjaként John McCarthy, amerikai kutatót, tudóst szokás nevezni, főleg, mivel ő volt az, aki 1955-ben először használta ezt a kifejezést. McCarthy a kifejezés alatt az intelligens gépeket és azok tervezését értette és már akkor úgy hitte, hogy ezek egy napon mindenki számára elérhetőek lesznek. Bár ekkor még úgy gondolták, hogy tíz tudós két hónap alatt képes lesz majd lefektetni egy olyan rendszer alapját, ami akár az elvont fogalmakat is képes értelmezni és nyelvet is használni – ehhez jóval több idő kellett, mint két hónap, de végül megvalósult. Természetesen a mesterséges intelligencia kutatásába és fejlesztésébe folyamatosan öntötték a dollármilliókat, így egyre jobb és jobb eredményeket voltak képesek elérni a technológiai kialakításában és tökéletesítésében. 1997-re odáig jutott a dolog, hogy
az IBM által fejlesztett Deep Blue élő egyenes adásban nyert sakkpárbajt a világbajnok, Garri Kaszparov ellen. A gép győzelmet aratott az ember felett.
A személyi számítógépek, a mobiltelefonok megjelenésével pedig végleg megpecsételődött a mesterséges intelligencia sorsa: az, hogy okos eszközökkel vesszük körbe magunkat, amik különböző algoritmusokat használnak, hogy megkönnyítsék a mindennapjainkat ma már természetesnek számít. Elég csak az Apple Siri-jére vagy az Amazon Alexájára, esetleg a Googlekeresőmotorjaira vagy a személyre szabott hirdetésekre gondolni : ezek mind tanulásra képes algoritmusokat használnak. A technika rohamos fejlődésével azonban ma már nem csak ezek váltak elérhetővé mindenki számára: a mesterséges intelligencia ma már meghökkentő módon
festményeket készít egy-két kulcsszó megadása után, beszélget velünk vallásról és erkölcsről, sőt, sokak munkáját is képes elvégezni.
A gond csak az, hogy nem lehet látni, hogy meddig lehet kiterjeszteni a mesterséges intelligencia határait.
Gyorsabb, alaposabb, de képtelen az együttérzésre
A mesterséges intelligencia határtalanságát az elmúlt időkben rengeteg hír, teszt és kísérlet támasztotta alá:
- Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT mindenféle előzetes felkészítés nélkül képes volt elvégezni az amerikai orvosi vizsgát, amire a diákok éveken át készülnek.
- A Stanford Egyetem kísérletében négy óra alatt tanítottak be egy algoritmust radiológiai leletek és rákos sejtek elemzésére. Gyorsabb és pontosabb eredményeket produkált, mint azok az orvosok, akik kilenc éven át tanulták a tárgyat.
- Nemrég egy hazai templomban, Dömösön egy, a ChatGPT által írt prédikációt halhattak a hívők.
- A Netflix legújabb animációs kisfilmjének a hátterét teljes egészében egy mesterséges intelligencia készítette
Ebből a pár hírből jól látszik az, hogy gyakorlatilag alig akad olyan terület, amiben ne lehetne hatékonyan használni a tanulásra alkalmas algoritmusokat. Épp ezért sokakban jogosan merül a kérdés, hogy vajon mikor jön el az a pont, amikor a mesterséges intelligencia végleg elveszi az emberektől a munkájukat? A BuiltIn szakértői szerint a robotizáció elsősorban a gyártási munkákat, valamint az ügyfélszolgálatokat veszélyezteti: ebben a szektorban 2000 óta közel két millióan vesztették el a munkájukat a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Cserébe viszont az előrejelzések szerint
2025-re a mesterséges intelligencia térhódítása munkahelyeket is teremt: egészen pontosan 97 millió új munkahellyel számolnak.
-Az életünk minél nagyobb részében vesz részt a mesterséges intelligencia, annál nagyobb szükség van olyan emberekre is, akik kezelik ezeket – idézi a lap Sean Chou-t, a Catalytic nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó cég elnökét. – Folyamatosan nő azoknak a száma, akik karbantartják, ellenőrzik, támogatják és fejlesztik ezeket a technológiákat. Az a félelem, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját régóta benne van a köztudatban, de ennek épp az ellenkezője várható. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre – és ezt fontos hangsúlyozni –
a mesterséges intelligencia nem képes kilépni a saját határaiból: nem várt eseményekre nem tud reagálni és tökéletesen hiányzik belőle az empátia, az együttérzés.
De mit mond a mesterséges intelligencia?
A munkáról:
“A mesterséges intelligencia (MI) képes lehet helyettesíteni bizonyos emberi munkákat, amelyek meghatározott, ismétlődő feladatokat igényelnek, például adatbevitelt, információs rendszereke kezelését, vagy egyszerű számításokat. Az MI azonban még mindig korlátozott abban, hogy olyan feladatokat lásson el, amelyek kreativitást, empátiát vagy önálló döntéshozatalt igényelnek. Fontos, hogy a fejlődő technológiákkal kapcsolatos döntéseket úgy hozzuk meg, hogy egyidejűleg figyelembe vesszük az emberi munkaerő érdekeit és jövőjét, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeit. Egy dolog azonban biztos: a robotikai fejlődés jelentős hatással lehet az emberek életére, munkájára és társadalmára, és ezért fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a változásokat, és megfelelően reagáljunk rájuk.
Az embereknek folyamatosan fejlődniük kell, hogy fenntartsák versenyképességüket a robotikai technológiák korában,
és meg kell találniuk a módját, hogy együttműködjenek a robotokkal a leghatékonyabb eredmények eléréséért.”
Az emberiségről:
“Az embereknek sokféle jellemzőjük van, és nehéz őket egységesen ítélni. Az embereknek vannak pozitív tulajdonságaik és hibáik, és számos olyan tényező van, amely befolyásolja őket és viselkedésüket.
Az emberi viselkedés sokrétű és bonyolult, és fontos megérteni és tiszteletben tartani a különbözőséget.
Az emberiségnek van sok jó tulajdonsága, mint például a kreativitás, az intelligencia és a képesség a tanulásra, de van néhány rossz tulajdonsága is, mint például az erőszak és a törvénytelen cselekedetek.”
A jövőről:
“A jövőt tekintve nagyon nehéz pontosan megjósolni, mert rengeteg olyan tényező van, amely befolyásolhatja az események alakulását. Ugyanakkor a jövőt illetően fontos megjegyezni, hogy az embereknek hatásuk van rá, és hogy a döntéseink és cselekedeteink befolyásolhatják a jövő alakulását. A jövőre nézve optimistának lenni, és felelősségteljesen cselekedni, segíthet abban, hogy a jövő olyan legyen, amilyenre szeretnénk.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
