A közelgő Gyermekkönyvek nemzetközi napja (április 2.) alkalmából több korosztályt is megcélzó könyvajánlókkal készültünk – szeretnénk felhívni a figyelmet a meseolvasás fontosságára – , az 1-3 éveseknek szóló lapozókat már bemutattuk, mostani összeállításunk a 2–6 éves gyermekeknek ajánl köteteket.
Totó, az óvoda tűzoltója
A Garázs Bagázs egy népszerű, munkagépekről szóló ovis mesesorozat. M. Kácsor Zoltán könyvei egy vadonatúj és egy kedvenc mesével várják a Gőzös Giziért, Busz Bendegúzért, Mozdony Roziért, Dömper Dömötörért, Turbó Brúnóért, Buldózer Boldizsárért, Markoló Miráért és a többi jellegzetes Garázs Bagázs karakterért rajongó gyermeket.
A Totó, az óvoda tűzoltója című kötet első meséjében arra derül fény, hogy milyen kihívásokkal képes megküzdeni együtt egy nyugdíjas autó és egy kisgyerek. A történetben a Garázs Bagázs sorozat nyugdíjas tűzoltóautóját, Totót teszik próbára, az óvodás Vilmos pedig boldogan segít neki. A második, Az ármányos Bobcat című részben pedig ugyan ki más keveredne újfent zűrbe, mint a kis bajkeverő, Bobcat. A csalafinta munkagép gonosz tréfát eszel ki, a Garázs Bagázs csapata viszont résen van, így végül épp Bobcat jár pórul a történetben.
Az első mese többek között a mások és a munkájuk iránti tisztelethez vezeti közelebb a gyermekeket, emellett pedig azt üzeni a történet, hogy jól meg kell fontolnunk egy-egy döntést, hiszen jóindulatú szándékból is sülhetnek ki rossz dolgok. A második mese pedig megtanítja, mit jelent az ármány, illetve hogy a cselszövők is könnyen megjárhatják.
A Garázs Bagázs csapatát Cserkuti Dávid csodás illusztrációi segítik jobban megismerni. A kedves és színes rajzok tökéletesen passzolnak a vicces, szórakoztató, választékos nyelvű és tanulságos történetekhez. M. Kácsor Zoltán meséi már 3 éves kortól ajánlottak.
Gőzös Gizi nagy versenye
A Gőzös Gizi nagy versenye című kötetben M. Kácsor Zoltán folytatja az olykor pimasz, a szívük mélyén viszont igazán jóakaratú járművek történeteit.
A könyv első történetében egy igazi barátságpróba tanúi lehetnek az olvasók. A mese szerint két jármű, Busz Bendegúz és Gőzös Gizi megorrolnak egymásra, így egy nagy versenyben szeretnék megmérettetni magukat. A második, Pukkantós Busz című történetben pedig Busz Bendegúz űz csúnya játékot a bajtársaival. A tréfás kedvű jármű hatalmasakat pukkant a történetben, majd mindig másokat vádol meg a tettével. Az egyik jármű viszont remek cselt eszel ki, hogy elvegye a busz kedvét a füllentéstől.
A kötet persze több, mint két szórakoztató történet.
Az első mese olyan útravalókkal szolgál a gyerekeknek, mint a tisztességes verseny, az őszinteség, a megbocsátás, ezek mellett pedig azt üzeni, hogy az ellenfelek is válhatnak igaz barátokká.
A második történet pedig csúfolódásról, rossz tréfákról, megleckéztetésről és jóvátételről ad ízelítőt.
A Gőzös Gizi nagy versenye meséi gazdagok szókészletben, a szülő M. Kácsor Zoltán segítségével így olyan szavakkal ismertetheti meg a legkisebbeket mint például: elszelelni, zúgolódni, sápítozni, babrálni vagy berobogni. Ezt a kötetet szintén Cserkuti Dávid illusztrálta, akinek a kidolgozott, kedélyes és kedves rajzai, csakúgy ahogy a Totó, az óvoda tűzoltója résznél, önmagukban is képesek elszórakoztatni kicsiket – no és persze nagyokat.
A mesét bátran olvashatjuk a három év feletti gyermekeknek.
Noé bárkája
Noéról és a bárkájáról szóló történet a Biblia egyik legismertebb leírása. A történetnek mára rengeteg változata létezik, az egyik legkülönlegesebb viszont mindenképp Simonyi Cecília alkotása.
Simonyi egy különleges technikát alkalmazva készítette el a képeskönyvét Noé és Isten szövetségéről, az alkotás így végül nem csupán érthetően meséli el a gyönyörű történetet, az újszerűen megformált oldalak böngészése igazi élményt képes nyújtani a gyerekek számára – de a felnőtt olvasóknak is. A szívmelengető lírai átirat a körülöttünk élők tiszteletéről, az egymásra utaltságról, az összetartásról és a reményről szól, így ezekről az értékekről ad útravalót gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A könyv egyik legnagyobb erőssége – a szívhez szóló mese és kedves karakterek mellett – Simonyi választékos kifejezésmódja.
A művész olyan gondosan készítette el a meséjét, hogy általa többszöri olvasásra is képes újat nyújtani egy gyermeknek.
A könyvet Bajzáth Mária és Molnár Krisztina Rita lektorálta. „Hat éve kísérem ennek a gyönyörű könyvnek a születését. Miközben testet öltöttek Simonyi Cili csodálatos képei és különleges meséje, a hétköznapok valósága az életünk részévé tették Noé és a bárkaépítés kérdéseit. Cili sosem hallott és látott emberközeli nézőpontból meséli el az évezredekkel ezelőtti történetet, ezzel érthetővé, befogadhatóvá és jelen idejűvé is téve azt. A könyv végére a lélek reménnyel, a galamb és a szivárvány üzenete pedig számunkra is örökérvényű, érthető-éltető tartalommal telik meg. Minden gondolkodó gyereknek és felnőttnek jó szívvel ajánlom!” – írta ajánlójában a könyvről Bajzáth Mária.
Róka Robi és az óriás
A mesék vajon a könyvek oldalain ragadnak, vagy a valóságban is megtörténnek? – ennek próbál utánajárni Róka Robi a cimboráival: Borz Bertivel, Nyest Nándival, Mókus Marcival és Nyúl Norbival Astrid Sheckels Róka Robi és az óriás című mesekönyvében.
Egy napon, miután a barátok elolvastak egy mesét, arra szánják magukat, hogy átvágva a Sötét Erdőn a Tiltott Láphoz ballagnak, hogy megfejtsék, valóban élnek-e óriások a szomszédságukban. Róka Robiéknak nincs egyszerű dolguk, ráadásul az út során is egyre óvatosabbnak kell lenniük. Végül pedig egy váratlan baleset éri a kíváncsi csapatot. Egy jóindulatú idegen, Jávor Jenő, azonban az öt barát és a csapathoz szegődő Medve Miki segítségére siet, a kis küldetés így szerencsére boldog véget ér.
Róka Robi és barátai igazi egyéniségek, garantált, hogy szinte azonnal megkedveli őket a mesét hallgató, vagy már éppen olvasó gyermek. Sőt, a történet végére ő is a többiek bajtársának érzi majd magát.
A könyvet kedves illusztrációk díszítik, amik segítenek a kalandozásban.
A barátságos és színes rajzok mellett egy térkép is került a könyvbe Róka Robi világáról, így bárki utánajárhat, merre van az óriások lakhelye.
A mesét Szabó Luca fordította, a történet 4 éves kortól ajánlott.
Dalok négy évszakra
„Ebben a könyvben az első olyan dalaim szerepelnek, amelyeket kimondottan azért írtam, hogy a gyerekek ne csak hallgassák, hanem énekeljék is őket” – írta Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas magyar zenész, művész a Dalok négy évszakra című kötetről.
Gryllus könyvében a négy évszakot és azok sajátosságait járja körbe, ehhez pedig többek között pedagógiai szempontokat is figyelembe vett.
A tavaszra, nyárra, őszre és télre bontott részekben megjelenik az adott időszakra jellemző hangulat, állatok, növények, szokások illetve színek is. A Dalok négy évszakra így remek példája annak, hogy milyen sokat lehet játszva, szórakozva tanulni.
Olyan csodálatos szerzemények várnak kicsikre és nagyokra a könyvben, mint például a Gólyahír, Zápor, Gágogó, Fehér karácsony című alkotások. A kötet a sokoldalúsága miatt így olykor vicces és szórakoztató, máskor pedig meghitt hangulatot képes teremteni. A Dalok négy évszakra emellett tele van vidám és kedves illusztrációkkal, a csodás rajzokat Szert-Szabó Dorottya készítette.
Lehetnek szülők, akik elsőre kicsit idegenkednek az énekléstől. A kötetben viszont óriási segítségre lelnek, hiszen egy több mint 41 perces CD is jár a könyvhöz. A 30 dal pedig remek támasz lehet az esti altatásnál vagy délutáni mókázások során. A kötethez mellékelt CD egyébként megegyezik az 1992-ben megjelent Gryllus Vilmos: Dalok 1 című CD hanganyagával.