Megjelent egy új fogalom az állatmenhelyeken: rezsikutya
Komoly gondok jöhetnek az állatmenhelyeken, egyre több “rezsikutyát” kell befogadniuk
Az ATV Híradója számolt be arról, hogy egy bátonyterenyei menhely kétségbeesetten kér segítséget ahhoz, hogy az állatokról gondoskodni tudjon. A menhely egyik gondozója úgy nyilatkozott, hogy az élelmet is nehezen tudják megvásárolni, és már tartoznak a kutyásboltnak is.
A Mancsmenedék Állatvédő Egyesület elnöke, Bozó Brigitta szintén táplálékhiányról számolt be, az etetések már gonddal járnak.
Kiderült az is a műsorból, hogy az állatvédők egy új fogalmat alkottak, “rezsikutya“ névvel. Ezek azok a befogadott ebek – a kóbor és balesetet szenvedett állatok mellett – amelyeket gazdáik egyre nehezebb anyagi helyzetük miatt már nem tudnak eltartani.
Ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, a bátonyterenyei menhely ezért ideiglenesen már fel is függesztette a négylábúak befogadását emiatt.
Publicus: Magyarországon az egész Európai Unióban a legmagasabb az infláció, mégis egyre többen Brüsszelt okolják
Úgy néz ki széles körben célt ért a kormányzat üzenete, melyben egyértelműsítik, hogy szerintük Magyarországon kizárólag a brüsszeli szankciók felelősek a magas inflációért – írja a 24.hu a Népszavára hivatkozva.
Mindezt annak ellenére sulykolják, hogy az egész EU-ban sehol sem ilyen nagy a drágulás mértéke, mint idehaza. A Népszava kérésére a Publicus Research készített egy felmérést, melyből kiderült: látványosan megugrott azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók miatt egyre nagyobb mértékű az infláció.
A február 28. és március 6. között végzett közvéleménykutatás alapján az emberek immár 63 százaléka látja meghúzódni a drágulás hátterében a brüsszeli szankciókat, míg decemberben csak 47 százalékuk mondta ezt.
Orbán Viktor 2023 végére egyszámjegyű inflációt igért, a szakértők szerint ennek már egyre kevesebb esélye van
Korábban a miniszterelnök, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt a közelmúltban, hogy az év eleji erős infláció az esztendő végére már egyszámjegyű lehet.
Az ATV Híradójának nyilatkozó Raskó György agrárközgazdász szerint jelenleg ez irreálisnak tekinthető, mivel a kamatok továbbra is nagyon magasak, kamatcsökkentésre a Nemzeti Bank pedig nem hajlandó. Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter úgy véli, jelenleg nagyon nehéz elképzelni, hogy a hazai infláció lemenjen 9,9 százalék alá.
Tovább emelkednek az albérletek árai
Március közepére 210 ezer forintra emelkedett Budapesten az átlagos bérleti díj, amely tavaly ősz óta 200 ezer forint volt. A vármegyeszékhelyek között Veszprém a legdrágább 155 ezer forintos átlagos bérleti díjjal.
Utána következik Győr, Debrecen és Székesfehérvár egyaránt 150 ezer forinttal. Debrecen mellett Miskolcon és Szegeden volt a legszélesebb kínálat március közepén: a miskolci átlagos bérleti díj 100 ezer, a szegedi 122 ezer forintot tett ki – olvasható a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexében, melyről az MTI számolt be.
Lakásfelújítási támogatás: mentőövet nyújthat a kormány azok számára, akik elbukták a lehetőséget
A tervezet szerint ha a 2022. december 31-ig benyújtott, és ezután az egyéves bentlakási kötelezettség hiánya vagy 5000 forintnál magasabb összegű köztartozás miatt elutasított igényléseket az államkincstár saját hatáskörben újra elbírálhatja, amire 60 napja lenne – írja a 24.hu.
Az igénylők így akár az elutasítás után mégis megkaphatják a legfeljebb 3 millió forintos támogatást.
Szakértő: a bankcsődök újabb adósságspirálokat generálthatnak a különböző országokban
A InfoRádiónak nyilatkozott a hétvégén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, Tóth Gergely, aki az Egyesült Államokban elindult banki csődhullám okozta nehézségekről fejtette ki véleményét. Szerinte az árfolyamhatás az elsődleges impulzusok egyike idehaza.
A bankcsőd kirobbanása előtt 375 szint alatt volt a forint az euróval szemben, de az ünnep alatt már 400-as szint felé emelkedett, tehát volt egy 25 forintos gyengülése, ami a szakember szerint nagyon súlyos. Úgy véli, ez a át tud gyűrűzni az üzemanyagárakba, illetve az importált termékek árainál is növekedést eredményezhet.
A másik azonnali hatás a finanszírozási költségek növekedése. Most az államkötvények hozamában láthatóak elmozdulások. Tóth Gergely szerint egy ilyen pénzügyi krízis eszkalálódása esetén a befektetők menekítik a tőkéjüket azokból az országokból, amelyek rizikót jelentenek. Ha elkezdik a pénzeket kivonni, és az államadósság finanszírozása hirtelen akadályokba ütközik, akkor egy ilyen tovagyűrűző hatásként államcsődöt idézhet elő.
Egy svájci cég szerint a világ vasútvonalainak felét napelem boríthatná
A svájci Sun-Ways startup váratlan helyet talált a napelemeknek, ahol az év nagy részében áramot tudnának termelni: a vasúti sínpárok közé telepítene az egységeket -írja a Player.hu. A vállalkozás ugyanis kifejlesztett egy mechanikus rendszert, amely sínpárok közé tudna telepíteni napelemeket, illetve ugyanilyen módon el is távolítaná azokat.
A társalapító, Baptiste Danichert szerint számos helyen azért nem lehet elhelyezni napelemeket, mert szigorú környezet– és örökségvédelmi szabályok gátolják ezt. Azonban a vasúti sínek között ezt semmi nem akadályozza, ráadásul a pályafelújítások során könnyen felszedhetőek lennének az általuk rögzített áramtermelő modulok.
Viszont a vasúti elektromos infrastruktúra helyett a háztartások villamosenergia-hálózatba táplálnák az így megszerzett áramot, mivel ebbe jóval egyszerűbben megoldható. A Sun-Ways úgy véli, jó esetben a svájci vasúthálózat évente 1 terawattóra (TWh) napenergiát termelne, ami az országban felhasznált összes villamos energia mintegy két százaléka.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
