A napi.hu kérésére készített felmérést a Pulzus közvélemény-kutató, amiből kiderül, hogy a fiatalok jobban állnak a megtakarításokkal, mint a nyugdíjasok, de nincs olyan korosztály, ahol legalább az állampolgárok fele ki tudna fizetni egy nem várt, ötvenezer forintos kiadást.
A nyugdíjasoknak állnak a legrosszabbul
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy a válaszadók 26 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, az összes megkérdezett közül pedig 58 százaléknak már egy kisebb kiadás is komoly kihívást jelentene – bár igaz, hogy ez a szám korosztályonként változik.
- A 18-39 év közöttiek 36 százaléka
- A 40-59 év közöttiek 31 százaléka
- A 60 év felettiek 26 százaléka
tudna csak rendezni egy nem várt, ötvenezer forintos számlát. Ennek ellenére a megkérdezettek nyolc százaléka azt válaszolta, hogy egymillió forintnál több megtakarítással rendelkezik, ami megközelítőleg minden nyolcadik állampolgárt jelenti.
Magasabb végzettség, több megtakarítás
Az ezer fős kutatás korra, nemre, iskolai végzettségre és településtípusra való tekintettel is reprezentatív, amiből kiderül, hogy az elvégzett tanulmányok nagy mértékben módosítják a megtakarítások összegét. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 22 százaléka válaszolt úgy, hogy ha szükség lenne rá, akkor képesek lennének akár egymillió forintot is előteremteni – az alapfokú végzettséggel bírók esetében ez a szám mindössze csak 5 százalék. Emellett az is kiderül, hogy az ő esetükben négyből három megkérdezettnek 30 ezer forintnyi megtakarítása sincs.
Az alapfokú végzettségűeknél a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincs megtakarítása
: 34 százaléka válaszolt így a kutatásban, 41 százalék pedig azt mondta, hogy mindössze 30 ezer forintot tudnának hirtelen kifizetni.
A települések közti különbségek is látványosak, de talán nem annyira, mint a végzettségek esetében.
A fővárosban élők 59 százalékának van legalább harmincezer forintnyi megtakarítása, de vidéken már közel sem ennyire jó a helyzet.
A nagyvárosokban élők 36 százaléka tudná vállalni ezt a hirtelen kiadást, a községekben pedig mindössze 32 százaléknak nem okozna gondot ez az összeg. Ha az elmúlt éveket nézzük, a koronavírust, a gazdasági helyzetet és az inflációt, akkor egyértelműen kiderül, hogy mindössze a lakosság tizenhat százaléka tudna növelni a megtakarításait, a többség folyamatosan feléli azokat.