Eltűnhet a polcokról a hazai málna, az importárak pedig jelentősen megdrágulhatnak, írja a Pénzcentrum. A málna a klímaváltozásra különösen érzékeny növény, ezért az aszályos nyarak és az extrém hőség rendkívül hátrányosan érintik a málnatermesztőket.
Új termelési módszerekre lesz szükség
Magyarország jelentős vesztese lehet a klímaváltozásnak, amit az elmúlt évek súlyos aszályai is alátámasztanak. A száraz és forró nyarak miatt a málna, a kajszi és az alma termelése jelentősen visszaesett. A zöldségek közül több fajta is érzékenyen reagál az új klímaviszonyokra. Szakértők szerint a megoldás a fajta- és fajváltás, valamint az agrártechnológiai fejlesztések lehetnek, de kérdéses, hogy a magyar vásárlók kedvenc gyümölcsei és zöldségei milyen áron lesznek elérhetők.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elsivatagosodás miatt Magyarország komoly kihívásokkal néz szembe. Hollósi szerint szükség lesz a fajtaszerkezet-váltásra és az agrártechnológiai változtatásokra, például az üvegházi termesztés és az állattenyésztés bizonyos részeinek időjárástól való elválasztására. Az időjárástól független növénytermesztés azonban drága és bonyolult folyamat, amit a gazdák nehezen tudnak megvalósítani, teszi hozzá a Pénzcentrumnak adott interjújában.
A piacon is látszani fog a klímaváltozás
Az aszályos időszakok és az időjárási szélsőségek komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaságnak. A hőmérséklet emelkedése és a változó időjárási minták, a hosszú, száraz időszakok és hirtelen heves esőzések negatívan befolyásolják a terméshozamot és a termés minőségét.
A talajnedvesség csökkenése miatt a gyümölcsfák és zöldségnövények nem jutnak elegendő vízhez, ami kisebb és kevésbé piacképes terményeket eredményez.
A klímaváltozás hatásai a végső fogyasztói árakat is befolyásolják. A csökkent terméshozam és a megnövekedett termelési költségek miatt a zöldségek és gyümölcsök ára emelkedhet, ami különösen nagy terhet ró a magyar vásárlókra, akik az elmúlt évek inflációs hatásait is érzik.
A klímaváltozás globálisan és így Magyarországon is komoly kihívást jelent az agrártermelésnek, amelyhez világszerte igyekeznek alkalmazkodni a termelők és a mezőgazdaság innovációs cégei is. Keveset beszélünk viszont arról, hogy az alkalmazkodásnak vannak határai, de az adaptáció sem működik egy ponton túl. Bizonyos mennyiségű víz szükséges a tenyészidőszakban, enélkül nem lehetséges termelés
– nyilatkozta a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése és a környezeti terhelés csökkentése érdekében globális és helyi szinten is összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nem elég a helyi intézkedésekre koncentrálni, nemzetközi szinten is fokozni kell a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Az agrárszektor alkalmazkodóképességének növelése érdekében fontos a mezőgazdasági termelők és a helyi közösségek oktatása és támogatása.
A gyümölcspiacon már most nagy a baj
Az extrém hőség és a hosszú aszályos időszakok komoly károkat okoznak a gyümölcsösökben, különösen az alma- és cseresznyefák esetében. A szárazság nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is rontja: a fák ilyenkor kisebb gyümölcsöket termelnek, alacsonyabb cukortartalommal. Az extrém meleg, az intenzív UV sugárzás és a vízhiány súlyos szövetelhalást okozhat, ami a gyümölcsfák pusztulásához vezethet. Takács Ferenc, a FruitVeB gyümölcstermesztésért felelős alelnöke szerint
az almák esetében az ültetvényekben, ahol nincs megfelelő öntözés és árnyékolás, a gyümölcsök mérete és minősége jelentősen csökken.
Az ilyen időjárási kihívások miatt a terméshozam csak azoknál a gazdáknál maradhat megfelelő, akik folyamatosan tudják öntözni és árnyékolni a fákat. Az extrém időjárás miatti terméskiesés és a magas technológiai beruházások miatt az árak is növekedni fognak.
A klímaváltozás a szőlő, a kajszi és a málna termesztését is súlyosan érinti. A szőlőfajták közül egyesek jobban tűrik a szárazságot, míg mások terméshozama és minősége csökken a túlzott hőstressz és vízhiány miatt. A kajszi termesztése egyre kiszámíthatatlanabbá válik, mivel a szokatlanul korai, enyhe időjárást követő menetrendszerű fagyok jelentős károkat okoznak az ültetvényekben.
Az állandósuló probléma miatt könnyen elképzelhető, hogy a kajszi nagy hagyományokra visszatekintő hazai termesztése és feldolgozása hamarosan a klímaváltozás áldozatává válik. Ám a klímaváltozásnak igazából máris vannak áldozatai: a valaha nagy mennyiségben termelt málna jelentős részben a száraz és forró nyarak miatt, részben pedig az állandósult munkaerőhiány miatt szinte teljesen kiszorul a hazai agrártermelésből – mondta Braunmüller Lajos a Pénzcentrumnak. A változások további iparágakat is érinthetnek, ezért hosszú távon jelentős áremelkedésre számíthatunk a gyümölcstermékek esetében.