A lakosság tavaly 6800 milliárd forintot tett félre, a készpénzállomány pedig új rekordot döntött, 7 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A bankbetétek egyre nagyobb részét tartják külföldön a magyarok. A több mint 110 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon eloszlása valószínűleg nagyon egyenlőtlen, a nagy része a legfelső néhány tízezer családé lehet, írja a Bank360.
Az átlagvagyon összege magas, a realitás mást mutat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint tovább nőtt a magyar kézben lévő vagyon az elmúlt évben – legalábbis a megtakarításokkal rendelkező háztartások esetében. A magyarok pénzügyi vagyona 110 563,6 milliárd forint volt az év végén: ez több mint 13 százalékos gyarapodás egy év alatt. A statisztikai átlag szerint tehát
egy “átlagos” háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben.
A magyar családok 6800 milliárd forintot tettek félre, emellett több mint 6 ezer milliárd forintnyi hozami is gyarapította a számláikat.
A magas átlag csalóka lehet, hiszen alaposan felhúzzák a hatalmas vagyonú gazdag családok:
a magyar lakosság döntő részének nincs ennyi pénz a bankszámláján vagy értékpapírszámláján. A gazdagabb réteg rendelkezik a vagyon nagyobbik részével: ezt az állampapírokról nemrég közölt statisztikák is alátámasztják.
Ötször annyi pénze van 35 ezer családnak, mint 400 ezer másiknak
Lakossági állampapírja több mint 820 ezer kisbefektetőnek van, felük azonban 5 millió forintnál kevesebb pénzt tart állampapírban: ezeknek összege összesen 844 milliárd forint. Eközben 50 millió forintnál több lakossági állampapírral rendelkezik kevesebb mint 35 ezer ügyfél, ami a kisbefektetők csupán 4,2 százalékát jelenti. Övék viszont az állampapírban tartott vagyon csaknem 40 százaléka, 4142 milliárd forint.
A leggazdagabb 35 ezer családnak tehát ötször annyi pénze van állampapírban, mint a legkisebb megtakarítással rendelkező 400 ezernek.
A többi, kockázatosabb befektetésnél pedig még nagyobb lehet az eltérés a vagyonos családok javára: befektetési alapokban, részvényekben, céges részesedésekben, külföldi betétekben jellemzően csak a bőven átlag fölötti megtakarítást felmutatók tartják a pénzüket.
Rekordösszeget tartunk készpénzben
Idén a készpénzben tartott megtakarítások összege rekordot döntött, bár nagy eséllyel ebben az esetben is a kiváltságosok lehetnek a tulajdonosai az igazán nagy mennyiségnek. Az év végén
a lakosság készpénzben lévő megtakarításai 7074,4 milliárd forintra duzzadtak,
ami 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Ebből 445 milliárd forintot tett ki a valuta, ami nem különösebben kiugró érték. Forintban és valutában egy átlagos család a statisztika alapján több mint 1,73 millió forintot tart odahaza bankjegyekben, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy az átlagot a kiemelkedően vagyonos háztartások húzzák fel. Egy átlagos család aligha tart odahaza milliókat készpénzben.
Rekordot döntött a folyószámlabetétek állománya is, ami meghaladta a 11 562 milliárd forintot. Az egyéb, köztük a lekötött betéteké pedig 4429 milliárd forint volt. Minden korábbinál több pénzt, 2131 milliárd forintot tartanak külföldi bankokban a magyar családok, vagyis a lakossági bankbetétek csaknem hetede külföldi bankoknál van már. A megtakarítások külföldre talicskázása tovább folytatódhat, miután Magyarországon a tranzakciókat egyre magasabb adókkal büntetik.
A banki kötvények is a vagyonosokat erősítik
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, vagyis kötvényben, jelzáloglevélben 15 548 milliárd forintot tartott a lakosság az év végén:
ebből csaknem 14 ezer milliárd forintot tett ki a magyar állampapír.
A maradékot banki kötvények, részben külföldi kötvények teszik ki, ezek döntő része szintén a rendkívül vagyonos, privátbanki ügyfélkör megtakarításait gyarapíthatta.
A befektetési jegyek is főleg a prémium és privátbanki körben népszerűek: ezek állománya tavaly csaknem 30 százalékkal nőtt, és az év végén már meghaladta a 13 550 milliárd forintot, ezzel egyre közelebb kerül az állampapírokéhoz.
Az idén akár át is veheti a vezető helyet az állampapírtól a befektetési alap a legnépszerűbb értékpapírok listáján, ha a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamata csökken, és a befektetők úgy döntenek, más pénzügyi eszközben forgatják tovább a pénzüket. A hazai befektetési alapok is népszerűek, ezekből 11 200 milliárd forint feletti értékben tart a lakosság, ami történelmi rekord, külföldi alapokban úgyszintén rekord összeget 2350 milliárd forintot fialtatnak a magyar háztartások.
Csúcsot döntött az év végén a tőzsdei részvények állománya is, amely 2924 milliárd forintot tett ki. A nem tőzsdei részvények és az egyéb céges részesedéseké szintén rekordot döntött, az előbbiben csaknem 6900, az utóbbiban 32 150 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak –jellemzően szintén a kiemelkedően vagyonos rétegnek.
Előre gondolkodunk: több befizetés érkezett a nyugdíjpénztárakba
Az életbiztosításokba és a nyugdíjpénztárakba is jóval több friss befizetés érkezett, mint 2023-ban. Ennek és a hozamoknak köszönhetően az életbiztosítási tartalékokban az év végére rekordösszegű, több mint 2880 milliárd forintnyi pénzmennyiség halmozódott fel. A nyugdíjpénztárakban pedig 2934 milliárd forint volt, amiből csaknem 340 milliárd a megmaradt 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján található.
Az idén persze ez az összeg csökkenhet, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai lakáscélra kivehetik a tavaly szeptember végi egyenlegük erejéig a megtakarításukat. A nagyobb, több milliós megtakarítással rendelkezők akár vásárláshoz vagy hitel mellé önerőként is felhasználhatják a pénzt, de a kisebb megtakarításúaknak is érdemes lehet kivenni valamennyit a számlájukról, hogy kihasználják az adókedvezményt. A felvett pénzt visszatéve ugyanis jövőre 20 százalék, maximum 150 ezer forint adóvisszatérítést kaphatnak, amihez 750 ezer forintnyi befizetésre van szükség. Ennyit kevesen fizetnek be a pénztárakba, de az idén viszont a “kiveszem-visszateszem” trükkel ez megvalósítható.
Az adósság is rekordokat döntöget
A háztartások egy része, a kevésbé tehetősek ugyanakkor nem a megtakarításokat halmozzák, hanem az adósságokat: a kötelezettség állománya az év végén megközelítette a 16 600 milliárd forintot, vagyis a nettó pénzügyi vagyon 93 975 milliárd forint volt. A tartozásokból csaknem 13,8 ezer milliárd forintot tettek ki a hitelek, ami 9 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és ugyancsak rekordösszegűnek számít. A hitelállomány növekedése nem meglepő:
tavaly a személyi kölcsönök és a felvett lakáshitelek állománya is csúcsra ért.
A bankoktól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett ingatlanhitelek teljes összege az év végén 5784,4 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási hiteleké pedig 6466,7 milliárdot. Emellett volt még a lakosságnak külföldről és az államtól felvett kölcsöne, és a nem pénzügyi vállalatoktól – például a munkáltatóktól – is kaptak 1150 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A magyarok "kedvenc olaja” nem alkalmas sütésre: rendkívül...
Gépjárműadó: nagyon kell figyelni, mit írsz utaláskor a...
Tömegek szerelik le otthonukban a redőnyt, új megoldás hódít a...
Te tudod, hány napig áll el a tojás? - meg fogsz lepődni,...
Feltűnésmentesen fizetőssé tett valamit a Lidl, ami eddig ingyen...
