Újabb európai országot özönlenek el a magyar munkavállalók: ennyi a fizetés
Már több magyar él Svájcban, mint Ózdon, derült ki a vonatkozó adatokból – számol be a Világgazdaság. Az év elején, 2025 januárjára már több mint 32 ezer magyar állampolgárt tartottak nyilván Svájcban, ami négy év alatt több mint 13 százalékos növekedést jelent. Mi vonz ilyen sok magyart az alpesi országba? Nézzük a számokat: ennyi a fizetés!
Magas a fizetés, alacsonyak az adók
A 2022-re vonatkozó adatok szerint Svájcban
a bruttó medián órabér 37,5 euró, azaz 15 ezer forint volt,
amely az összes vizsgált európai ország közül a második legmagasabb értéknek számított. Ennél magasabb medián órabért csak Norvégia ért el 38 euróval (15 200 forinttal), a vásárlóerő-paritáson számított medián órabéreket tekintve azonban Svájc került az első helyre. A bérek magas szintjéhez az is hozzájárul, hogy Svájcban alacsonyabbak az adók, mint az OECD-országok többségében: míg máshol átlagosan a bruttó jövedelem 24,9 százalékát vonják le, Svájcban ez csak 18,6 százalék, így
a dolgozók a keresetük több mint 81 százalékát kapják kézhez
– szemben a 75 százalékos OECD-átlaggal.

A legtöbb magyar tartózkodási engedéllyel él az országban, ami hosszabb távú tartózkodást tesz lehetővé: ilyen jogcímen 23 379 magyar személy szerepelt a nyilvántartásban. Letelepedési joggal 7397-en, ideiglenes tartózkodási engedéllyel pedig 404-en rendelkeztek. A nem állandó lakosként nyilvántartott magyarok száma 1258 volt.
Nem csak magyarok mennek Svájcba
Nem csak a magyarok körében népszerű Svájc az EU kelet-európai tagállamai közül 2025. januárjában Romániából vándoroltak be legtöbben az alpesi országba, ez 604 főt jelentett. A román érkezőket követte Ausztria 247, Horvátország 334, Ukrajna 51, Szerbia 83 és Szlovénia 45 fővel.
Persze a számok eltörpülnek az ausztriai munkavállalás mellett: sok magyar itthonról ingázik, míg Svájc esetében ez kivitelezhetetlen.
Ez év januárjában 129 802 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában,
ami az előző hónaphoz képest 2593-mal nőtt.
A Pénzcentrum szerint a legerősebb motivációs tényező a külföldi munkavállalás során a magasabb bérezés: egy felmérés szerint a legtöbb külföldi munkavállaló akkor térne haza, ha a magyar munkaerőpiaci környezetben is biztosítani tudná az adott munkavállaló a kinti jövedelem közel kétharmadát. Nagyjából öthatoduk nem, vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözzön Magyarországra.