A földeken elrohad a magyar termény, akkora gondok vannak az ágazatban, hogy akár a magyar krumplinak is befellegezhet. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének például többen tettek panaszt a Facebookon, hogy a boltoknak még 0 forintért sem kell a magyar dinnye. Egyébként is maximum 30 forintot adnának kilójáért, pedig sokkal többe kerül megtermelni, a pultokra viszont 150-200 Ft/kg áron kerülnek ki.
Horribilis árrés
Tornyai Tibor, RZ zöldségtermesztési szaktanácsadó az agrárszektor.hu-nak elmondta: hatalmas árréssel operálnak itthon, ami nem működőképes: “A 3-3,5-es szorzó egy nonszensz. A szétszabdalt, egymás árai alá bármikor bemenő, a többiekkel nem együttműködő gazdatársadalmat simán lehet szívatni addig, amíg tényleg tönkre nem menne” – mondta. A szőlővel is hasonló a helyzet:
1200 forintért árulják a boltok az olasz importot, a magyar termelőktől pedig fel sem vásárolták a szőlőjüket. Sokat kidobtak, ám rengeteg olyan is van, amit a munkaerőhiány miatt le sem tudtak szüretelni.
Hovatovább, a burgonya termelőterülete vészesen lecsökkent: míg 2019-ben 13287 hektáron, addig napjainkban mér csak 8711 hektáron ültettek, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Ha így folytatódik, akkor a magyar burgonyának befellegzett, és már csak az import burgonya lesz a jövőben a boltok polcain.
Idősödő gazdák
Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője szerint a magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt a nagy tőkeerősségű multikkal szemben. Már nem éri meg foglalkozni ilyesmivel, lassan pedig nem is marad ember a mezőgazdaságban. Támogatást is csak arra kapnak a gazdák, hogy kivágják a tőkéket, de a zöldszüret sem jobb. “Lassan elöregszik és kihal az a nemzedék, amelyik szívvel-lélekkel csinálta ez a munkát. Nagyrédén például a málnából élt régen az egész település, most már hűtőházak vannak, tele görög málnával. Ennek részben a klímaváltozás és a generációváltás az oka, minden a feltámadó és leáldozó trendekről szól, ilyen a homoktövis is” – fogalmazott Növényes Nagy László agrármérnök és növényorvos.